Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Takács Miklós: Belgrád – Nándorfehérvár

ben az esetben első alkalommal a Víziváros felől támadtak, ahol a falak a leggyengébbek voltak és hat hetes ostrom után elfoglalták. A törökök alatt 1521 és 1688 között tulajdonképpen a vár erődítései nem sokat változtak. Korabeli követek leírása szerint a bevehetetlenségében hittek és nem vették figyelembe a tüzérségi fegyverek fejlődését, viszont jelentős számú középületet emelt a várban Mehmed pasa. Egy karaván szerájt, egy fürdőt és egy forgókutat, aminek Budán is több közfürdő őrzi az emlékét. 1683-ban Bécs sikertelen ostroma után egy rendkívül mozgalmas időszak következett a török-osztrák viszonyban és másfél évszázadon át számos csata és ismétlődő ostromok zajlottak. A törökök 1688-ig, tehát a csata és az első osztrák ostrom között lényegesen nem erődítettek semmit a váron. Egy falszakaszt emeltek a felső várnak a belső oldalára azzal a célzattal, hogy kitöltik földdel ezt a részt, annak érdekében, hogy a tüzérségi tűznek ellen tudjanak állni a falak, de ezt nem sikerült elérni. 1699-ban Bádeni Lajos szeptember 1 és 9. közölt, tehát egy rendkívül rövid ostrom után elfoglalta a várat. Ez annak az eredménye, hogy igazából a vár a XV. század közepi nagy építkezések után nem fejlődött tovább, tehát a tüzérségi tűznek nem tudott ellenállni. A következő két évszázad problémája a falak kiépítése és a tüzérségi eszközök fejlődésének megfelelő erődítések kialakítása volt. Első lépésként még a törökök a két középkori kötőgát közti részt kitöltik, kifalazzák annak érdekében, hogy jobban ellenálljon a tüzérségi tűznek. Viszont az 1688-as foglalás után rögtön megindulnak a tervek a legkevésbé védhető délkeleti szakasz védelmére. Ekkor fülesbástyákat terveznek. A két világháború közötti időszakban egy Rudolf R. Schmidth nevű kolléga összegyűjtött több mint 200 olyan alaprajzot, ami a vár XVII. század végi, XVIII—XIX. századi állapotát tükrözi, ez alapján a vár fejlődése részleteiben is rendkívül jól rekonstruálható. Ez a disszertáció, amit ez a Rudolf R. Schmidth írt, sajnos kéziratban maradt, viszont Marko Popovics használni tudta, mivel Belgrádban található a disszertáció. 1690-ben, tehát két évvel az osztrák foglalás után a törökök visszafoglalják a várat, sőt elfogják a főépítészt is Jovanni Coronárót, aki ezek után török szolgálatban építi ki a várat. A legveszélyeztetettebb délkeleti frontra két ún. szarvműt tervezett, ami tulajdonképpen annak a megakadályozására szolgált, hogy a tüzérségi tűz közvetlenül ezt a délkeleti falszakaszt érje. A kettő közül úgy tűnik Morando Visconti nevű hadmérnök titkos felmérésből 1692-ből, hogy a Száva part felé lévő nem épült ki. Marko Popovics rekonstrukciója azt szemlélteti, hogy a Száva part irányában levő szarvmű nem épült ki. 1717-ben Szavolyay Jenő vezetésével egy újabb ostrom következett, amelynek során június 17 és július 4 között, tehát három hét alatt ezt a várat az osztrák hadseregnek sikerült bevenni. Az osztrákok ekkor elérték a legnagyobb délkeleti kiterjedést, ugyanis 1719-ben a pazsarováci békével Észak-Szerbiát is birtokolták. így 1717-től megindult a vár osztrák kiépítése. A kötőgátak tulajdonképpen a középkori falsíkok elé épültek ki, a szarvművet elbontották és egy ún. Kronenwerket hoztak létre. A kapuzatot számos apró ellenerőd védte, és ugyanekkor lebontották a vártól délkeletre levő piacot is, amelyik a tüzérségi kilövést akadályozta. Ugyanakkor megerősítik a Száva oldal felé eső részt is. Itt elbontják az ún. nyugati Vízivárost, a keleti Vízivárosban pedig felépítenek számos kisebb-nagyobb új olasz bástyát. Az erődön belül épült kaszárnyák és egyéb paloták barokk stílusban épültek, többek között a szomszédságban fekvő péterváradi váron is nagyon hasonló alaprajzi elrendezést figyelhetünk meg. Egy 1736-os alaprajzon a várost is körülvették olasz bástyákkal, de ezek nem épültek kőből. Az ún. Leopold vagy király kapu vezeet a nyugati elővárosba. Az ún. VI. Károly díszkaput Marko Popovics feltételezése szerint Baltazár Neumann tervezte. Az arzenál, egy zárt négyszöget alkotó épület, amelyhez hasonló van a péterváradi vár belsejében, ez kb. 70 km-re van északra Belgrádtól. Tehát ez is egy olyan