Műemlék lakóházak (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1994 Eger, 1994)

KEMÉNY MÁRIA: Egy múlt századi polgárház kialakulása majd átépítése a századfordulón (Budapest, Reáltanoda u. 13—15.)

KEMÉNY MÁRIA EGY MÚLT SZÁZADI POLGÁRHÁZ KIALAKULÁSA, MAJD ÁTÉPÍTÉSE A SZÁZADFORDULÓN (Budapest V., Reáltanoda u. 13—15.) Mint a Hild-Ybl Alapítvány munkatársa egy konkrét épület esetében illusztrációját szeretném nyújtani annak a módszernek, melyről tegnap Komárik Dénes előadásában hallottak. A Hild-Ybl Alapítványt annak a csoportnak a kutatói és munkatársai hozták létre, amely több mint harminc éven át Komárik Dénes vezetése alatt állt. Ugyanakkor szót kell ejtenem arról, hogy az épület, melyről beszélni fogok már a századfordulón megszűnt lakóház lenni, egy intézmény, a Magyar Mérnök és Építész egylet vásárolta meg, és alakította át a maga céljaira. Ily módon nem egészen illeszkedik az Egri Nyári Egyetem ezidén meghirdetett témaköréhez, történetét — legalábbis Budapest fejlődési tendenciáit tekintve — mégis tipikusnak kell tekintenünk. Az épület egy keskeny belvárosi utcában áll, mai neve 1874 óta Reáltanoda utca, egykor azonban Ferencesek utcájának nevezték, mert a ma is álló ferences templom kolostorához tartozó kert mellett vonult végig. Az utca jellege a XIX. század elején falusias, szemben a ferencesek kertjével, mely a XVIII. század végén Ö. József rendeletére az egyetem füvészkertjévé alakult át, az utca túloldalán egy másik nagyobb kiterjedésű kertet találunk, melyet visszafoglalás utáni első tulajdonosáról Kolbach-féle kertnek neveztek. A pesti középkori városfal szomszédságában lévő — előbb belső majd külső — területek első urbanizációja a XIX. század első évtizedeiben játszódott le. Ennek lehetőségét a szóban forgó utca környékén az teremtette meg, hogy a Szépítő Bizottmány kezdeményezésére a füvészkertet 1814-ben a falon kívülre, a mai természettudományi kar telkére helyezték át. Ekkor nyitották a Szép utcát, melynek két nevezetesebb épülete a Horváth ház a mai Kossuth Lajos utcában, s a volt Almásy-, maid Szapáry palota a mai Reáltanoda utca sarkán. Mindkettőt Pollack Mihály tervezte 1816-ban illetve 1817-ben. Az utca mai nevét Pest első reáliskolájáról, a mai Eötvös gimnáziumról kapta, melyet a Kolbach-kert helyén építtetett a város 1855-ben Hild Józseffel. A szóban forgó épület mai állapotában három építési fázisban jött létre. A Reáltanoda utca 13-as számú telket, 1868-ban vásárolta meg báró Redl Béla. Ugyanebben az évben megszerezte az építési engedélyt egyemeletes palotája számára. Mivel sem az építési tervek, sem az irat nem áll rendelkezésre, egyetlen mutatókönyvi bejegyzés tájékoztat erről a tényről. Sajnos azt sem tudjuk, vajon ebben az évben elkészült-e az épület, az azonban biztos, hogy 1873-ban már állt, mivel Redl Béla akkor panaszt emel szomszédai ellen háza falainak vizesedése miatt. Mivel sem az építési engedély, sem pedig terv nem áll rendelkezésünkre ebből az első időszakból, nem tudjuk írásos dokumentumokkal igazolni az építészettörténeti szakirodalomnak azt a máig is általánosan elfogadott állítását, mely szerint a házat, pontosabban, annak homlokzati kialakítását a bécsi vezető építész, Theofil Hansen tervezte volna. Az adat valószínűleg Kismarty Lechner Jenőtől származik, aki mind a város első műemlékjegyzékének tekinthető kéziratában feltünteti, mind pedig későbbi XIX. század második felének építészetét tárgyaló publikációiban megismétli azt. Meg kell jegyeznünk, hogy az előbb megemlí-