Műemlék lakóházak (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1994 Eger, 1994)

MIKLÓS LAMPEL: Történeti lakóházak korszerűsítése Svédországban — Kalskrona

MIKLÓS LAMPEL TÖRTÉNELMI LAKÓHÁZAK KORSZERŰSÍTÉSE SVÉDORSZÁGBAN — KARLSKRONA Karlskrona városa 1989 őszén tervpályázatot írt ki Stumholmen szigetének revitalizálására. A sziget, amely Svédország délkeleti sarkát alkotja a Keleti-tenger felé, 300 éven át a hadiflotta támaszpontja volt. A tengerészet most átadja a szigetet a városnak, amely a műemléki értékű beépítés megóvása mellett lakás, kultúra és szórakozás céljára kívánja hasznosítani azt. Karlskrona alapításának éve 1680. A király, XI. Károly maga szemelte ki a város és a kikötő helyét. Itt azelőtt nem volt semmiféle település. A városalapítás időben egybeesik a svéd központi hatalom megszilárdításával. A nagyhatalmi törekvések szükségessé tették egy ütőképes hadiflotta és egy megbízható hídfő kiépítését a Keleti-tenger déli partján fekvő svéd tartományok, Pomeránia, Stralsund felé. A tenger keleti partján fekvő Oroszország felett pedig akkoriban vette át az uralmat Nagy Péter cár. Lehetséges, hogy Pétervár alapítása válasz volt Karlskronáéra. A svédeknek nem voltak előképeik, hiszen Karlskrona az első tervszerűen kiépített kikötők egyike volt Európában. A király a legjobb építészeket és mérnököket bízta meg a tervezéssel Frik Dahloero építész és katona volt egyszemélyben. Az ifjabb Nikodemus Tesain apja örökségét vitte tovább. Feladatuk nemcsak egy hadikikötő létesítése volt. Szükség volt hajóépítő- és javítóműhelyekre, kaszárnyákra, ellátóüzemekre, azonkívül irodaépületekre az admiralitás számára, lakásokra a tiszteknek, a mesterembereknek meg a kereskedőknek. Egyszóval szükség volt egy új városra. Nagyvonalú rendezési tervet készítettek, bár a valóságban csak alacsony házak szegélyezik a széles utakat, amelyek sugarasan futnak össze a főtérre tervezett admiralitási templomhoz. Lehetséges, hogy Nagy Péter cár itt talált előképet Pétervár terveihez. Karlskrona középpontjában azonban sohasem épült fel az admiralitás temploma. Helyette kőfalat emeltek a katonai és a civil város közé. A fal képletes mása az évszázadok során a társadalmi életben is kialakult. Egyik oldalán a tiszti családok, a másikon a polgárság, amely egykedvű türelemmel viselte alárendelt sorsát. Háborús időkben jól ment a soruk. A második világháború idején nyolcezren dolgoztak a kőfal mögött, néhány évvel ezelőtt már alig ezren. A haditechnika fejlődése túlhaladta a háromszázéves támaszpontot. A honvédelmi kiadások legutóbbi csökkentése során eldöntötték, hogy végleg kivonják a haditengerészetet Karlskronából. Ez az intézkedés munkanélküliséggel fenyegetett, hiszen majd minden család közvetlenül vagy közvetve a flottából élt. Ezért a város az 1980-as évek végén új iparpolitikába kezdett. A katonavárost az elektronikai ipar és kutatás városává kívánják alakítani. Néhány távközlési iparüzem már ideköltözött és egy új egyetemről is szó van. Az új üzemeket új lakások ajánlatával lehet idecsábítani. Ebből a meggondolásból született a tengerészet szigetének revitalizációs ötlete. Építészeti pályázatot hirdettek a beépítés elvi megoldására. A pályázati program feltette a kérdést, hogyan fejleszthető a sziget a város vitális részévé anélkül, hogy országos jelentőségű műemléki értékű épületei és évszázadok alatt kialakult különleges jellete kárt szenvedne. Egyes épületek erősen leromlott állapotban voltak, nagy területek viszont beépítetlenül maradtak, ezért úgy bontás mint új beépítés javasolható volt. A célkitűzéshez