Műemlék lakóházak (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1994 Eger, 1994)

ADÉL THÜROFF: Lakótelep a századelőn: Árkay Aladár házai bírók számára

ADÉL THÜROFF LAKÓTELEP A SZÁZADELŐN: ÁRKAY ALADÁR HÁZAI BÍRÓK SZÁMÁRA Az ipari forradalom következményeként mindenütt — elsőként Angliában — felerősödött az urbanizáció; a nagyvárosok nem csupán szennyezetté, de zsúfolttá is váltak. A lakóház új típusa, az egyhangú, gyakran visszataszítóan csúf, de legjobb esetben is kizárólag reprezentációs célokat szolgáló bérház — mely elsődlegesen üzleti vállalkozás volt és csak másodlagosan lakóház — szinte gombamód szaporodott. A lakhatóság kérdései, mint kényelem, életminőség, egészség, higiénia nem játszottak meghatározó szerepet. 1850 táján Angliában fordulatot hozott, mikor építészek és teoretikusok tudatosan felvállalva ezt a problémát, a múltbéli dogmákká merevedett formalizmus, a kényelmetlenül célszerűtlen, sötét, túlzsúfolt lakások helyett az emberhez méltó, egészséges, individuális lakóformát keresték. 1859-ben építette fel William Morris építész barátjával, Philip Webbel saját lakóházát, a híres Red House-t London mellett. A masszív, tágas, cseppet sem hivalkodó épület nem csupán egy meglepően újszerű, önálló lakóház, de a Gesamtkunstwerk szellemében létrehozott alkotás, egy esztéticista életmódreform kerete, modellje és hirdetője, tudatos ízlésformáló céllal is épülve. A lakóház ideális típusává — a reprezentáció helyett mint a családi élet, a privát szféra színtere — az egy család számára létesített, a családra tervezett, szabadonálló, kertes családi ház vált. Az angol lakóház-építészetet megújító mozgalom, az ún.,,

domestic revival" 1860 és 1900 között teljesedett ki. Ezzel Angliából indult el a lakáskultúra, a lakóház, egyúttal az építészet megújulása. A lakóház, ezen belül a családi ház újra az építészet központi kérdésévé vált. Ezzel szinte egyidőben létesültek családi ház-telepek kert-elővárosok, kertvárosok formájában. A ,,

domestic revival" hatása a kontinensen a századforduló táján gyorsan terjedt — ebben jelentős szerepet játszott az 1893-ban alapított „Studio" folyóirat. 1896-ban Belgiumban Henry van de Velde Morrishoz hasonlóan felépítette Brüsszel mellett saját házát. 1899-ben Ernst Ludwig hesseni nagyherceg — Viktória királynő Angliában nevelkedett unokája — 7 fiatal művészt hívott Darmstadtba, hogy felépítsenek egy művésztelepet. 1904-ben jelent meg Hermann Muthesius „Das Englische Haus" c. könyve. Muthesius, az építész saját tervezésű családi házaival (Berlin elővárosában, 1909—11 között Drezdában, a Hellerau lakótelepen) is népszerűsítette az angol példát. 1906-ban Hagenben Williem von Osthaus a darmstadti telep hatására kezdte meg a város szélén lévő hohenhageni telep („Am Stirband") építését, többek között van de Velde-t és Behrens-t kérve fel a tervezésre. 1903-ban Berlinben megalapították a „Der Städtebau" (A városépítés) folyóiratot, mely egy évtizedig volt a kertváros-mozgalom fóruma. Számos európai országban épültek kertvárosok, kert-elővárosok. A teljesség igénye nélkül, csupán kiragadva említem az esseni Margarethenhöhe-t 1909-ből; az 1910 és 1913 között épült grazi telepet; a Josef Hoffmann tervezte bécsi Hohe Warte-t. Magyarországon 1897 és 1906 között a gazdasági válság miatt visszaesett az építkezési lendület. A már Budapesten végzett — Steindl Imre, Schulek Frigyes vezetésével a historizmus és az eklektika szellemében képzett — fiatal építészgeneráció tagjai, miután hazatértek külföldi tanul-