Műemlék lakóházak (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1994 Eger, 1994)

GAVRIEL KERTÉSZ: Izrael műemléki lakóépületeinek helyreállítása és rehabilitációja

IZRAEL MŰEMLÉKI LAKÓÉPÜLETEINEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS REHABILITÁCIÓJA Kivonatod a

z 1994. június 21-i egri szemináriumon megtartott előadásból 1. Az izraeli lakóház-építészet eredete 1.01 Regionális források Más országok fejlődéséhez hasonlóan a helyi környezeti körülmények, a családmag szerkezete és a kényelemre való törekvés eredményeképpen alakultak ki azok az építészeti formák, amelyeket a lakó- és egyéb épületek létrehozásakor alkalmaztak. Jellemző példák az ilyen regionális típusra Jeruzsálem óvárosa, a galileai Safod, illetve számos arab falu. 1.02 Regionalizmusok Olyan regionális építészet, amelyet „exportáltak" — fogalmaz az ismert építészet- és művészetkritikus Prof. Alexander Tzonis, aki ezt a folyamatot már a római kor építészetében kimutatta. Izraelben a lakóház-építészet e forrása a XIX. század közepe óta több hullámban érkezett telepeseknek köszönhető, akiket a nagyobb biztonság igénye mellett vallási vagy idealisztikus indíttatás is vezérelt; és így — a nyelv és mindenekelőtt az építészeti stílus terén—a hagyományőrzésben élenjártak. A legjobb példát erre a haifai és jeruzsálemi templomos telepesek szolgáltatják, a kisebb települések európai keresztény közösségei, Zikhron-Yakob, Bat-Shlomo, Rosh Pina „úttörői", sőt ide sorolhatjuk a háború előtti Németországból bevándorlókat, akik részt vettek a Tel-Avivban és más nagyvárosokban megfigyelhető nemzetközi stílus kialakításában és alkalmazásában. Szemináriumunkon elsősorban e regionalisztikus építészetre szeretnék rávilágítani, jelentős része ugyanis Magyarországról, illetve más közép-kelet-európai országokból ered. 2. Az épített környezet megőrzésének szükségessége két tényezőn alapul: 2.01 A történelmi pedagógiai értékeken, 2.02 A Serban Cantacuzino megfigyelésén alapuló funkcionális szükségességen, miszerint,,... az épületek sokkal tovább fennmaradnak, mint azok a funkciók, amelyeknek ellátására létesültek", s ez a lakóépületként való használatra is igaz. • 3. A lakóépületek védelmének izraeli modellje két problémát kísérel meg megoldani: 3.01 Az épületek alaprajzának a korszerű hasznosításnak megfelelő átalakításához szükséges komoly bővítések programszerűvé tétele; 3.02 A lakóépületek köz-/üzleti célokra való hasznosítása. 4. Konklúzió A fentiek alapján az alábbi következtetést lehet levonni: 4.01 Az átfogó városszerkezetet kell figyelembe venni, s nem az egyedi épületet; 4.02 A helyreállítási/rehabilitációs projekt megvalósítását külön testületre kell bízni, minimális döntéshozatali jogot hagyva csak a tulajdonjoguk kiterjesztésében erősen érdekelt, s a műemlékre nézve ezáltal veszélyt jelentő magánszemélyeknek és -cégeknek.