A történeti varosok védelme és kartája (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1992 Eger, 1992)

Winkler Gábor: Győr

WINKLER GÁBOR: GYŐR - PÉLDA A VÁROSOK MŰEMLÉKVÉDELMÉRE Ha egészen röviden össze kellene foglani, hogy milyen elveket és módszereket alkalmazunk Győrben, a város meglévő, régi negyedeinek felújítása során, röviden azt mondanám, hogy az ICOMOS „Történeti Városok Védelmének Nemzetközi Kartájában" lefekteti elveket és módszereket követjük. A városrehabilitációnak ezt a fontos dokumentumát öt éve, Washingtonban fogadta el az építész szakma. A Karta összeállításának alapötlete azonban Magyarországról származott, sőt, első válatozatát Román András építész vezetésével itthon készítettük el, hazai tapasztalataink felhasználásával. A magyar tervezet annak idején a vüág építészei és műemlékvédői körében élénk vitát váltott ki, ezért nem lehet csodálkozni, hogy az egyeztetések során szövege is sokat változott. Alapjaiban azonban megőrizte azokat a fő vonásokat, melyeket mi Magyarországon igazán fontosnak tartunk. Győr jó példája annak, hogyan lehet és keU a városfelújítás nemzetközüeg elfogadott elveit hazai gyakorlatunkban érvényre juttatni. Mindenekelőtt a Karta szellemében szeretném tisztázni, mit is értünk a „történeti városok" fogalma alatt. Mindez nem csupán amolyan elvi tudományoskodás. Tudott dolog ugyanis, hogy hazai gyakorlatunkban a fogalom szűkkörű, rossz értelmezése egy sor magyar városunk történeti magjának pusztulásához vezetett. Nálunk ugyanis sokáig jobbára csak a spontánul nőtt, középkori eredetű városközpontokat tekintették „történetidnek — hasonló szellemben intézkedtek a „műemléki jelentőségű területek kijelöléséről is. GySrben például csupán ?z egykori városfalakkal határolt városrész igen szűken vett, bels5 területét határolja ma is a műemléki védelmi vonal. Az 1960-as és 70-es években ennek figylembevételével folyt a helyreállítás. Mire a város felismerte, hogy a történeti belváros egészen a folyók és vasút által határolt, természetes határig tart, a történeti belváros újabb része nagyobbrészt elpusztult. Ma már Győrben is azt valljuk, hogy a teljes belváros nem csupán a XVI—XVIH. században épült legbelső városmag, hanem szervesen hozzátartozik a XIX—XX. században kiépített Ferenc- és Ferdinándváros is. De „történeti" a rácok által újjáépített XVHI. századi barokk mezővároska, az Újváros, a századfordulón fejlődésnek indult és már a modern építészet jegyében kiépült Nádorváros, sőt a városrendezési tervek alapján, egységes szemlélettel, rövid évek alatt felépített Gyárváros munkáskolóniája is. De még az 1950-es években épült ún., ,szoc-reál" lakónegyedek is hordoznak magukban történeti és építészeti értékeket. Ennek megfelelően a települések minden olyan részét, amely történeti értékekkel rendelkezik, módszeresen védjük. Ahol a védelmet a központi műemlék lista nem biztosítja, ott helyi előírások szavatolják a régi városrészek szakszerű rehabüitását és harmonikus továbbfejlesztését. Ebből következik, hogy a városfejlesztést e területeken semmi esetre sem bontással és új építésével képzeljük el, sokkal inkább a meglevő épületállomány korszerűsítésével, felújításával. Az is győri tapasztalat, hogy egy-egy városrész felújításához elengedhetetlenek a városrendezési tervek, melyekre építve a megvalósítás gazdasági taktikája kidolgozható. Fontos, hogy a régi negyedekkel a tervezés minden fokozatában, tehát a környező térség, a település általános és részletes rendezése során is számoljanak. Természetesen a megújítás során speciális tervekre is szük-