A történeti varosok védelme és kartája (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1992 Eger, 1992)

Tóth Zoltán: A rehabilitáció rendezési tervei

TÓTH ZOLTÁN A REHABILITÁCIÓ RENDEZÉSI TERVE Szükségesnek tartom tisztázni, hogy miről akarok beszélni, és ez megítélésem szerint a dolgok lényegéhez tartozik. Röviden elmondanám, én mit értek azon, hogy rehabilitáció, és szerintem mi az, hogy rendezési terv. Sajnos dolgaink rendbetételét itt kell kezdeni; új törvények készülnek az új helyzet, az újszerű folyamatok szabályozására, és a szakma nálunk ebben a fellazított, interregnum helyzetben az alapfogalmak tisztázási folyamatát járja. Nos a rehabilitáció általában azt jelenti, hogy valakit visszahelyeznek jogaiba, hogy megszüntetik korábbi hátrányos megkülönböztetését, deklarálják, hogy a rá kirótt büntetések igaztalanok, jogtiprók voltak, hogy egy „koncepció" áldozata volt a most rehabilitált személy. Azt gondolom, egy terület, egy városrész rehabilitálása ugyanazt jelenti, mint a koncepciós perek áldozatainak esetében. Azt jelenti, hogy értékként ismerjük el azokat a tulajdonságait, amelyekért korábban bontásra, halálra ítéltük, s ha az ítélet nem hajttatott végre, úgy visszavezethetjük ezeket a területeket a normális életbe. Némi kárpótlás is megilleti őket természetesen azokért az évekért, amikor nem élhették természetes életüket. Azért, mert olyan hátrányos helyzetbe kerültek, melyből csak önerővel aligha tudnak kitörni, holott értékeik megőrzésére szükségünk van. Egy terület rehabilitálása tehát további értékvesztésének megakadályozását, fizikai romlásának megállítását és az értékeire alapozott fejlesztését jelenti. A rehabilitáció azon eszközök összessége, melyekkel biztosítható, hogy ezek a városrészek is természetes módon fejlődhessenek. A „Történeti Városok Védelmének Nemzetközi Kartája" kimondja, hogy az üyen, a korábbi fejlesztési koncepciók miatt veszélyeztetett helyzetbe került városrészek védelme, revitalizációja csak akkor lehet hatékony, ha a velük való törődés, fejlesztésük „a mindenkori gazdaságitársadalmi fejlesztés szerves részévé válik". A rehabilitáció tehát nemcsak védelem, hanem fejlesztés is, additív fejlesztés, mely nem a meglévő értékek lerombolása után teremt új értékeket, hanem azokhoz hozzáadódva jelenik meg. A rehabilitáció egyszerre jelenti az értékek védelmét, fennmaradásunk biztosítását, a terület értékeire érzékeny hasznosítását és a társadalom igényeihez való alakítását. A rehabilitáció tehát — egészen vulgárisan bontás, megőrzés és fejlesztés együtt, a terület értékeinek, eredeti karakterének megőrzésével. A rendezési tervezés tartalmát, jelentését az elmúlt évtizedek gyakorlatából a szakma rutinszerűen ismeri. Egy terület rendezésén ezek szerint működésének, funkciómak, az ott lévő elemek egymással és a külső struktúrákkal való kapcsolatainak, térségbeliségének harmonikussá tételét értjük, mégpedig úgy, hogy az meg tudjon felelni a mindenkori illetve a változó humánus igényeknek. A rendezés mindig konkrét térbeli, műszaki beavatkozásokat jelent. A rendezési tervezés pedig egy olyan eszköz, mellyel biztosítani akarjuk, hogy az egymástól elkülönülő beavatkozások a terület egésze szempontjából is harmonikus állapotokat teremtsenek. A rendezési tervezésnek ebből adódóan kettős funkciója van. Egyrészt a célok kitűzését, másrészt a megvalósítás szabályozá-