A történeti varosok védelme és kartája (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1992 Eger, 1992)

Dávid Ferenc: A védelem tudományos előkészítése

ahol sok lábasház lett volna, ott jöttek ilyenek létre, ahol városi vagy céhes elárusítóhelyek voltak. Ez az épület — példának okáért — mészárszékek sora volt, emeletén a mészáros céh termével. Később városi iskolaként működött, és városi közalkalmazottak laktak benne. Ezt az épületet a városrekonstrukció első etapjában, még az ötvenes évek végén állították helyre. A középületek közé tartoznak természetesen a templomok is. A középületek és templomok sorát egészítette ki, hogy a város feltárása során több helyen is találtunk középkori zsinagógát. Ezeket kiszabadítottuk, visszaállítottuk, s ma múzeumszerűen megtekinthetők. Olyan épületekről van itt szó, amelyeket a XV. században — amikor Sopronból kiüldözték a helybéli zsidó lakosságot — polgári kézre adták, helyükön lakóházak alakultak ki a régi házak falainak felhasználásával. A műemléki rekonstrukciót megelőzően ezek az épületek normál lakóépületek voltak, amelyekben az egykor központi épület falai úgyszólván felolvadtak. Kategorizálni kell a különböző épületfajtákat is, amelyek a város szövetét építik fel. Ez a kategóriasor természetesen időben változó, tehát igazából egyenkénti épületfeltárások sorával lehetséges a XIX—XrV. és további századokra létrehozni mindig ezeket a kategóriasorokat, a különböző életformákkal kapcsolatot tartó lakóépületek sorát. Ennek a vizsgálatnak csak kisebb része végezhető el egy városrekonstrukció előkészítéseként. És itt az épületmorfológia minden eszközét figyelembe kell venni: szükséges az épületek nagyobb léptékű, összefüggő felvétele, és szükséges vezérszintes városnegyed felvételek készítése (Vezérszint olyan városalaprajzot értek, amely egységesen elmetszi az épületsort a földszint, az emelet vagy a pince szintjében, egymás mellé rajzolja az épületeket) és szükséges az épületek történetének teljes feltárása, az épületekhez fűződő történeti anyag feltárása, az épület gazdájának a lehető legkövetkezetesebb kinyomozása egészen a kezdetekig. És szükséges természetesen az épületek formájának megismerése is. Abból, ami az egyenkénti bejárásból, egyenkénti fölvételből, egyenkénti történeti vizsgálatból adódik, határozhatók meg tulajdonképpen a rekonstrukció fő céljai, azok az épületcsoportok, amelyek legrészletesebb rekonstrukciója, kiemelése a szövetből tulajdonképpen az egész eljárás célja. S ezek azok az épületek, amelyeket többnyire át is kell funkcionálni. Az előkészítés és a rekonstrukció során végzett tudományos munka természetesen összetevődik, összekeveredik. És természetesen minden előkészítés pontaüan. Pontatlan adatsort ad, amely azután a tényleges munkálatok során végzett régészeti és művészettörténeti vizsgálatokkal mélyül el. Innen az előadás diavetítésre épül, ezért azt nem tudjuk közölni!