Műemléki belső terek (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1991 Eger, 1991)

Kelényi György: Élet a barokk kastélyokban

szerint előfordult, hogy kétezren is vigadtak egy-egy mulatságon, tarka ruhában, távoli, esetleg egzotikus népek öltözetében. A pozsonyi Batthyány-palota parkjába a város lakói, az egyszerű emberek is bejuthattak, nézegethették a szobrokat, a franciaországi Marly-t utánzó, árkádszerű, kettős, fedett galériákat. A vadgesztenye- és hársfasor alatt vasárnap és ünnepnapokon több százan sétálhattak. „Az érsek kegyesen megengedte, hogy a kertben hetenként kétszer rendezett hangversenyt minden tisztességes ember meghallgathassa". A látogatók megszemlélhették a narancsház 400 fáját. Az Erdődy-palota kertje egyenesen a potsdami Sans-Souci kastélyt utánozta. Egy fasor végén itt is kínai pavilon állt, „rajta csengettyűk és sárkányok, belsejében a tapétát kínai tájképek díszítették". E magyarországi barokk és rokokó-kastélyok legművészibb összegezését alkotja a már több összefüggésben is említett fertődi Eszterházy-kastély. Minden tértípussal, mindazon teremfajtával rendelkezett, amely a korszak felfogása szerint a fejedelmi udvartartáshoz illett nagy díszterem, kápolna, könyv- és képtár, fegyvertár, külön porcelánterem. Télikert, Orangerie, Café, Operaház, marionett-színház, vízesések, szökőkutak, kerti szobrok egészítették ki az együttest. Az említett „templomokon" kívül ermitázs, Bagatelle, holland pavilon, Monbijou, vadaspark tűnt elő a hosszú fasorok közül. A zenei élet magas színvonalát Haydn jelenléte biztosította. Nem tűnik puszta udvariasságnak Mária Terézia megállapítása, hogy ha igazán jó operaelőadást akar hallgatni, akkor Fertődre kell jönnie. A fejedelmi, uralkodói palotákkal vetekedő építészeti és kertegyüttest Magyarországon csak a több mint 1 millió forint évi jövedelemmel rendelkező Eszterházyak engedhették meg maguknak, de az adatok szerint - kissé szerényebben, de hasonló módon alakították ki környezetüket főuraink is. A Versailles és Schönbrunn által diktált ízlés, az életforma szinte kötelező erővel maghatározta a magyar barokk építészet képét is.