Műemléki belső terek (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1991 Eger, 1991)

Juan Cabello – László Csaba: XVI. századi várak az inventáriumok alapján

e a vár, vagy malom, érdemes-es f elújí tani. A fogalmazvány után készült el az aláírásokkal, pecsétekkel hitelesített tisztázat (purisatum), gyakran több példányban. E rövid ismertetés alapján is láthatjuk az összeírások, inventáriumok nagy jelentőségét, művelődéstörténeti értékét. A továbbiakban két műemlék kapcsán megvizsgáljuk, hogy a műemlékvédelem miként hasznosíthatja ezen történeti forrásokat. Először egy XVI. századi várvárkastély, Szerencs, majd a füzéri vár kutatása során tett megfigyeléseket és a rájuk vonatkozó inventáriumokat vetjük össze. Szerencs: A középkori eredetű település közepén lévő Árpád-kori bencés apátság közelében, annak köveit felhasználva a XVI. század közepén Németi Ferenc várat, kastélyt épít. Az akkori szóhasználat is használja mindkét kifejezést. Ez a vár kétszintes, egy traktusú palotából és egy sarkához csatlakozó, háromszintes toronnyal erődített palánkból áll. Az 1580-as évek elején Rákóczi Zsigmond előbb zálogbirtokként, majd később végleges adományként megszerzi a várat és a települést. Hamarosan építkezni kezd, s a mintegy 10 esztendeig tartó, többfázisú építkezés eredményeként 1595-re elkészül az a vár, amelyet később az inventáriumokban megismerhetünk. A korábbi épület keleti oldalához két újabb traktust illesztenek, a palánk helyén három egymáshoz kapcsolódó palotaszárny épül. Ezzel kialakul a négyszögű udvar, sarkában külső lépcsők vezetnek az emeletre. A földszinti tereket boltozzák, míg az emeleti helyiségek fagerendásak lesznek. A padlástérben lőrések néznek kifelé. Az ajtók, ablakok reneszánsz kőkeretekkel ékesek, a tornyot kőkandalló díszíti. A vár déli oldala elé két sarkán sokszögű bástyával erősített külső várat emelnek. A várba való bejutást felvonóhidas kapuk nehezítik - az együttest körülvevő mocsár védelmét fokozva. Röviden leírva ezeket állapíthattuk meg az ásatás és falkutatás során. Miután az alaprajzot tisztáztuk, megállapítottuk a helyiségek rendszerét, a szobák eredeti nyílásainak számát, az ajtók helyét, sor kerülhetett a várról megmaradt mintegy tucatnyi inventárium vizsgálatára. A leghasználhatóbbaknak a XVII. század első feléből származóak bizonyultak. Noha ezzel eltértünk a címben jelölt XVI. századtól, mégis biztonsággal alkalmazhatóak. Magyarázatul kissé vissza kellett térnünk a vár birotkosainak történetéhez. Mint emh'tettük, Rákóczi Zsigmond építteti ki mai formájára (későbbi átalakításokkal most nem foglalkozunk). Az építkezés befejezésének éve 1595. A várat végleges birtokul 1603-ban kapja meg. Halálakor, 1608-ban három fiú maradt utána; a legidősebb György is mindössze 16 éves, míg Zsigmond 14, Pál 13 éves volt. Néhány évvel később György már ónodi kapitány, majd az 1610-es évek közepén megnősült, feleségül veszi Lórántffy Zsuzsannát, öccse pedig annak húgát Utóbbiak néhány éven belül elhalálozván a hatalmas Lórántffy vagyon György kezére jut. Az esküvő után Patakra költöznek, ott rendezvén be rezidenciájukat Szerencs rezidenciából így békés birtokközponttá szelídül. Építkezésekre, bővítésekre nem kerül sor. Az ifjabb Zsigmond halála után készített osztás azokat a helyiségeket, részeket sorolja fel, amelyeket 1595-ben a Szepesi Kamarának küldött jelentésében Chrisoforo della Stella. Mindezek alapján biztonsággal használhatjuk elemzésre a század első felében keletkezett összeírásokat Az általános szokás szerint a leírások az együttes kapujánál, esetleg kaputornyánál kezdődnek, majd sorra veszik a palota szobáit, lemenvén a földszintre, majd felmenvén a padra, a padlásra. Érdekes módon itt a leírások az ebédlópalotában kezdődtek, mintha napjaink vendég, hivatalos személy fogadó szokása már akkor is szokás lett volna. Most tekintsünk el az inventáriumok adta sorrendtől, és napjaink logikája szerint sétáljunk végig a váron, tekintsük meg annak bútorzatát (!). A külső vár egykor fel vonóhidas kapuján át - melyhez fahíd vezetett a mocsáron át - belépünk a külső vár udvarába. Balról állt a kéthelyiséges konyhaépület a várfalhoz tapasztva, jobbról, keletről