A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Dr. Fejérdy Tamás: A barokk építészet szerepe a mai magyar városképekben

A barokk művészet korszaka Magyarországon legalább 150, de talán 200 évig is tartott, attól függően, hogy térben és időben hol zárjuk le ezt a periódust. Nem az a lényeg, hogy pontos dátumokat említsek, hanem hogy érzékeltessem: egy viszonylag hosszú időszakról van szó, amelyik saját magán belül is fejlődéssel rendelkezik. Az időszak kezdetekor még a három részre szakadt ország gyökeresen eltérő adottságai a meghatározóak. Ezt követi az ország felszabadítása és újjáépítése. Egy olyan újjáépítés, amely szintén nem zavartalan (elég itt a török kiűzése utáni függetlenségi mozgalmakra utalni, pl. a Rákóczi-szabadságharcra). Amikor a barokk építészetnek a mai magyar városkép kialakulásában játszott szerepéről beszélek, igyekszem a mai Magyarország területén maradni. Mivel nagyjából a török hódoltsági terület esik ezzel egybe, kevesebb szó esik majd a mai Szlovákia, illetve Románia területén fekvő városokról, a Délvidékről és Burgenlandról. Ezt a különválasztást nemcsak a mai határok, bár ebből indultam ki, hanem az akkori három országrész különböző adottságai is indokolják. Ez a helyzet sok mindent meghatároz és megmagyaráz: bár a barokk művészet periódusának második harmadától az egykori hódoltsági területek lemaradása fokozatosan csökken, a városiasodás nem éri utol a királyi Magyarországot, azaz Nagy-Magyarország nyugati, északi területét, vagy az erdélyi, főleg szász városokat. Ez a fejlődésbeli különbség korábbról datálódik, a középkori királyi városok, egyáltalán a középkori városok hálózata az erdélyi és felvidéki területekre korlátozódik, és csak néhányat, és főleg későbbieket tudok említeni a mai Magyarország területén. Buda, Sopron, Győr talán a legfontosabbak. A mai Magyarország területén található történeti városok többségére ugyanakkor mégis jellemző a középkori alapítás, s legalábbis a városmagokban valamint a középkori külvárosokban a városszerkezet sok tekintetben minden elhanyagolás, puszü'tás ellenére erőteljesen tükrözi a középkori struktúrát. Természetesnek kell tartanunk, hogy a hódoltsági időszak, majd a visszafoglalás pusztításai után nem volt sem erő, sem idő, sem lehetőség arra, hogy nagyszabású alkotásokat hozzanak létre. Nemcsak a barokk, de a reneszánsz korból sem sorolhatunk olyan tervezett városokat, mint amilyenek Itáliában, Franciaországban, vagy éppen a nem túl távoli Csehországban találhatók. Magyarországon az egyetlen tervezett barokk város Győr, ami egészen korai, bizonyos értelemben még a tényleges barokk időszakot megelőző mű. A város a török hódoltság idején határhelyzetbe kerüli, de csak négy évig volt török kézen. Erődítésének és városszerkezetének mérnöki kialakítását olasz hadmérnökök és építészek végezték, munkájukban a hadászati szempontokat tekintve elsődlegesnek, ami természetes, hiszen megbízójuk is a haditanácsnak alárendelt katonai építési hivatal volt. A katonai szempontok aztán fokozatosan háttérbe szorultak, bár az épületek magasságának a megkötése, vagyis hogy egy emeletnél magasabb épületeket nemigen építenek, azokból az előírásokból következik, amelyek azt kívánták elérni, hogy a város épületei ne emelkedjenek a védőművek fölé. Valószínűleg más magyar városokban is érvényesek lehettek - főleg a barokk periódus korai időszakában - hasonló előírások. Lehet, hogy a jellegzetesen magyarnak tartott térarány: a viszonylagosan széles utcák, terjengős terek, az egyemeletesnél nem sokkal magasabb térfalak, utca mellett álló épületek is ezekben a katonai szempontokban is gyökerezik. Nem véletlen tehát, hogy a legkorábban megjelenő, a városképet is komolyan befolyásoló kivételek elsősorban a különféle egyházi épületek. Amíg egy „rendes" középkori város jószerivel elképzelhetetlen ferences és domonkos kolostor és templom nélkül, a barokk városban - az említett rendeken, főleg a ferences rend különféle ágazatain túl - különösen fontosak a jezsuita rend építkezései. A szerzetesrendek az elsők, akik a visszafoglalás utáni újjáépítést megindítják. Eleinte feltehetően - illetve több esetben bizonyíthatóan - meglehetősen kezdetleges körülmények között működnek, majd onnan költöznek át jelentős méretű templom- és kolostoregyüttcscikbe. Ezek fontos városképalakíló szerepet játszanak a mai magyar városképekben is. A templomok tömegüknél, a tornyaik adta