A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Dr. Petravich András: Barokk kastélyaink műemlékvédelme

megtennének. Sajnos, néha meg is tehetnek, mert az épület fizikai fennmaradása érdekében alkalmasint a műemléki hatóságnak is engednie kell. A „cipólcanál-módszer" viszonylag legkevesebb bajt okozó eleme a tetölérbeépítés, amelynek következtében megjelennek a kastélyon a tetőablakok (pl. Vasszécscny, Új-Ebergényi kastély). Minthogy a magyar barokk kastély külső képéhez szervesen hozzátartoznak a nagy, sima tetőfelületek, az új tetőablak rajtuk mindenképpen idegen, zavaró, az összhatást rontó motívum. A tetőtérbeépítés ugyanakkor elfogadható kompromisszum lehet egyes esetekben, ha ezen az áron a meglévő fontosabb belső terek megtarthatók. Nagyobb a gond akkor, ha a meglévő termeket akarják a férőhely- vagy komfortnövclés érdekében átalakítani. Amint már volt szó róla, a barokk kastély meghatározó része a díszterem és a hozzá kapcsolódó enfilade, amely néha a főemelet egészét kitölti. Ha ezt egymástól független lakószobákra tagoljuk, netán még új válaszfalakkal is tovább daraboljuk, nyilvánvalóan a lényegétől fosztjuk meg a kastélyt. Szélső esetben az eredmény egy olyan szálló lehet, amely már csak nevében különbözik „közönséges" társaitól. Éppen azt az összetett funkciót vesztjük így el, amely a barokk kastélynak olyannyira a sajátja volt, s amely újrafogalmazva egy kastélyszálló jellegzetessége lehetne. Fokozottan kellene, hogy befolyásolja a helyiségek felhasználását a falfestés, aminek meglétével a legtöbb barokk kastélynál számolnunk kell. A falképekkel díszített teremnek reprezentatív, lehetőleg közösségi funkciót kell kapnia; felosztása természetesen nem kerülhet szóba. A csombrádi Pongrácz kastély esetében például a szobasor falfestésének felfedezése után cl kellett állni az eredetileg tervezett vállalati pihenőház funkciótól. A kérdéskör újabb eleme a növekvő komfortigény, ami ma már a szerényebb besorolású kastélyszállókban is saját fürdőszobával rendelkező szobákat jelent. Az igény jogosságával nehéz vitatkozni, a fürdőszobák azonban nemigen találnak helyet a barokk kastélyban. A büky Szapáry kastélyban például annakidején az adottságok ügyes kihasználásával alakították ki a szobákat és bennük a mosdószekrényckct. Kérdés, mennyire megy majd a téregység rovására, ha az c szekrények helyére tervezett fürdőszobadobozokat megvalósítják? Mindezen problémákra a megoldás az lenne, ha az építtetők azt és annyit akarnának csak egy kastélyhclyrcállítással megvalósítani, ami és amennyi a meglévő fő- és melléképületekben, illetve a területen építészeti erőszaktétel nélkül elfér. Fontos szempont kellene, hogy legyen ezen belül az eredeti belső terek és térkapcsolatok megőrzése, az egyes terek értéküket és jellegüket figyelembe vevő felhasználása. A hazai jó példák között említhető a sziráki Telcki-Dcgenfcld kastélyban kialakított szálloda. Emeleti teremsorát - benne gazdagon díszített nagytermét - rendezvények céljára tartották fenn. A főépületben csak néhány reprezentatív lakosztály található, a többi szobát a szárnyépületekben és a volt magtárban helyezték cl. A sziráki kastélyszálló ma többek között híres nemzetközi sakkversenyek színhelye. Az általam ismert legsikeresebb megoldást külföldön, az ausztriai Salzburgban láttam, ahol nemrégiben egy kéthetes szeminárium-vendége lehettem. A Salzburg Seminar otthona 1947 óta a Schloss Lcopoldskron barokk együttese, egykor érseki nyaralókastély. A főépület csaknem teljes egészében közösségi célokat szolgál: ebédlő (egyben koncert-) és fogadótermek, szalonok (csoportfoglalkozásokra, kisebb összejövetelekre), könyvtár találhatók benne. A szobákat - minden résztvevőnek külön fürdőszobás lakosztályt - a kastélytól mintegy 50 m-re lévő volt gazdasági épületben alakították ki, ahol kevesebb volt a kötöttség. 40 évig tartott, hogy ezt az állapotot elérjék, s a helyreállítás ma sincs teljesen készen, de a meggondolatlan, rövidlátó beavatkozásoktól mindvégig óvakodtak. Aki cllölthctctt itt két hetet, s lakhatta, használhatta az együttest, valóban fogalmat alkothat arról, mit jelent egy barokk kastély vendégének lenni. Végezetül néhány szakkönyvet szeretnék a téma iránt mélyebben érdeklődők figyelmébe ajánlani. Bár, mint már említettem, a kastélyok és helyreállításuk szakirodalma, s ezen belül a barokk kor kastélyaié is igencsak hiányos, akad néhány mű - sajnos, többnyire csak magyar nyelven -, amit érdemes elolvasni. Rados Jenő: Magyar kastélyok című könyve máig a legátfogóbb munka kastélyainkról. 1939-ben jelent meg a Műemlékek Országos Bizottsága kiadásában, a Magyarország Művészeü Emlékei sorozat IV. köteleként. Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák című műve a Corvina Kiadó Építészeti Hagyományok sorozatában a téma újabb, de rövidebb összefoglalását adja. Második, átdolgozott kiadása 1980-ban jelent meg. Badál Ede: Kastélyok, kúriák Pest, Heves és Nógrád megyében című könyvében e három megye kaslélyépítészetéről kísérelt meg teljességre törekvő képet adni. A könyv a Műszaki Könyvkiadónál jelent meg, 1987-ben. A Pusztuló műemlékeink nyomában című tévésorozat anyagát, amely elsősorban a kastélyok és kastélyparkok sorsával foglalkozott, 1983-ban tette közzé az RTV-Mincrva Könyvkiadó, Ézsiás Anikó és Szakály István szerkesztésében. 1983-ban nemzetközi ICOMOS szimpóziumot rendeztek Csehszlovákiában A kastélyok és várkastélyok