A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)
Dávid Ferenc: A gödöllői kastély feltárása
Grassalkovich személyes sorsával összefüggő indok is: a jelentéktelen köznemesi családból származó Grassalkovich ügyvédi, hivatali karriert futott be, a királyi ügyek képviselője, királyi jogügyigazgatósága volt az első fontos állomás, ezt követte a pcrsonalisi rangja, amellyel együtt a bárói rangra emelést is elérte. 1741-ben mint personalis, azaz királyi személynök, az országgyűlés alsó házának vezetője volt, s így jutott fontos szerephez a „vitem ct sanguincm" megszervezésében. Azaz: egyike volt azoknak, akik megszervezték, hogy Mária Terézia megkapja a magyar országgyűlés katonai támogatását szorongatott helyzetében. Ezt követően a csaknem 50 éves Grassalkovich sereget szervez, lóra ül, és csapatával részt vesz a sziléziai hadjáratban. 174l-es cselekedete és hadi leltei vezettek gróffá emeléséhez. A grófi cím tehát fontos poliükai szolgálataiért járt, de ugyanakkor arra is gondja volt, hogy királya szavára katonáskodó nemesként kitűnjön. Ekkor építette a gödöllői kastélyt. Grassalkovich mintaképekért a Károly-kor nagyobb, nyugat-magyarországi kastélyaihoz fordult, s ez társadalmi szempontból is természetes volt. Tudjuk, hogy levélben kérte Esterházy országbírót, küldené el neki a cseklészi kastély rajzát, s tudjuk azt is, hogy a gödöllői kastély közvetlenül mintája a Károly-korszak nagy prímásának, Csáky bíboros érseknek magyarbéli kastélya volt, amelyet 1719-29 között Giovanni Baptista Martinclli tervei szerint építettek. A kastély következő korszaka a háromszárnyú épület ötszárnyúra való bővítése volt, 1746-49 között. A díszudvari szárnyak végéhez kapcsolva építette meg a két oldalszárnyat, egyikbe istállót, a másikba templomot helyeztetett. A bővítés egyaránt tartalmi és reprezentatív: Grassalkovich már évtized óta ménestarló, s ennek főúri-reprezentatív és hadi vonatkozása egyaránt van. A kastély kápolnája egész szárnyat foglal cl, s nemcsak a kastély, hanem az országút felől is lejárható; ez volt ui. a falu katolikus temploma. Gödöllő magyar és protestáns falu, egyetlen temploma a protestánsoké. A templom építésével a katolikus főúr cllenrcformációs elkötelezettségének tesz eleget. A kastélykápolna gyakran foglal el külön szárnyat más országokban is, Grassalkovich számára azonban itt is Csáky bíboros tevékenysége a minta: az ő tevékenységi területén, a kalocsai és a nagyváradi püspökségekben gyakori az azonos helyzet, ahol a protestáns faluban a földesúr a katolikus, s ilyen körülmények között gyakran válik a kastélykápolna templommá. Grassalkovich egyébként 1745 környékén telepít le Gödöllőre katolikus svábokat, a templom az ő lelki épülésüket is szolgálja. Az építkezés 1746-1749 között történt. 1746-ban helyezték cl a kápolna alapkövét, 1749-ben szentelték fel. Az új épületrészek úgy helyezkedtek el, hogy megháromszorozták a kastély főhomlokzatát, a szárnyvégeket pedig egy-egy torony zárta le. Megváltoztatták ugyanakkor a díszudvar homlokzatát is, az udvarsarkokba pedig a korábbi árkádos kilátóhely helyébe ugyancsak egy-egy torony került. Az épületegyüttest tehát 7 torony emelte nagyszerű látvánnyá. Ebből az építkezésből fennmaradt az első terv, illetőleg a terv egy fényképfelvétele. Egy szerencsés módon előkerült tervlcírásból tudjuk azt is, hogy a terven a belső, a meglévő szárnyak színe fekete volt, csak az újakat jelölték vörös színnel. Falkutatás bizonyította be, hogy ez a terv első koncepció, s jó néhány vonatkozásban megváltoztatták a kivitelezés során. A tervet a korszak legtöbbet foglalkoztatott pesti építőmestere, Mayerhoffer János rajzolta. Nincs okunk azt hinni, hogy ne ő lelt volna a korábbi, háromszárnyú kastély tervezője is. Annál is inkább, mert a gödöllői kastéllyal egy időben épült fel Grassalkovich pesti palotája is, és annak homlokzata ugyanolyan, mint a gödöllői kastélyé. Mayerhoffer Jánosnak egyébként fennmaradt egy másik hiteles műve is: a pilisi Bclcznay kastély. Ezt az épületet, melynek úrnője Grassalkovich Antal nővére volt, 1748-ban építették. Mayerhoffer itt a gödöllői kastély formáit szerényebb méretekben ismételte meg. Az építkezés során bekövetkezett változtatások jelentősek: az alig három éve felépült emeleti árkádokat a díszudvaron elbontották, s helyükbe zárt falmező került, falpillércs architektúrával. A változtatás nemcsak kényelmi okokból történt, hanem stilisztikaiakból is: a reneszánsz kastélyokra emlékeztető nyitottság ez idő tájt már igen avult forma volt. Nagyot változott a tervhez képest a templom is: a kicsit ügyetlen, végighúzódó folyosó elmaradt, s helyette tágas, behúzott pillérekre támaszkodó csehsüveg-boltozatos tér épült, reprezentatív belső térhatással. A kisméretű templom ünnepélyességét a pilléreken alkalmazott, sokszorosan egymásra helyezett félpillérck emelik, s harmonikusan alakított a földesúri oratórium íves fala is. A templom legfőbb dísze a baldachinos oltár, mely fekete márványból épült. Az oltárforma, mely végső soron a San Pictro székesegyház Bernini-féle főoltárára megy vissza, pesti közvetítéssel kerülhetett ide: a pesti invalidus ház templomába ifj. Fischer von Erlach tervezett hasonlót a harmincas években. A kápolna és az istállók építésekor a gödöllői építkezést vezető pallér, Oracsck Ignác, az a mester, aki később a budai királyi palota kivitelezője is. A kápolna felszentelésérc egy héttel azután került sor, hogy letették a budai királyi palota alapkövét. Ez az építkezés volt a korszak legjelentősebb hazai barokk építkezése. Azt célozta, abban a reményben épült, hogy vele a magyar királyoknak újra lesz székhelyük az ország központjában, abban a reményben, hogy Mária Terézia és utódai nemcsak Bécsben, hanem Budán is laknak majd. A nagy politikai jelentőségű építkezés egyik szervezője Grassalkovich Antal volt. Az itteni kápolna felszentelésekor joggal várhatta Gödöllőre a királyi
