A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Örsi Károly: Kertépítészet Magyarországon a XVIII. században

Ha figyelembe vesszük a Magyarországon ez időben kialakult kedvezőtlen gazdasági, katonai, politikai helyzetet, a 150 éves török hódoltságot, a három részre osztott országot, érthető, hogy csak az ország nyugati részén, a királyságban és az erdélyi fejedelemségben lehetett szó európai barokk építészetről az 1600-as években. A főnemesek és a középnemcsek kastélyai nem hagyhatták figyelmen kívül a védelmi igényeket, ezért gyakran várszerűek voltak, árokkal, vizesárokkal, fallal, sarokbástyákkal megerősítve. Ezek az épületek és kertek a késő reneszánsz jegyeit viselték magukon. Csak 1670 után kezdett a késő reneszánsz hanyatlani. Az 1600-as évek viszonylagos nyugalma, a törökkel való egyezség lehetővé tette, hogy a főnemesség és a főpapság kastélyokat, kerteket építtethessen. Ennek eredményei a kismartoni, a mihályi, a dénesfai, a nagycenki, a sarródi (Fertőd), a körmendi, a sárvári, a kistipolcsányi, a bozsoki, az egervári, a sopronkeresztúri, a gernyeszcgi, a boncidai, zsennyci, a jánosházi, a pácini, devecseri, a nagykárolyi, a zborói kastélyok és a pozsonyi hercegprímási érsekkert. Kertépítészetünk régmúltjának kutatásával nem sokat foglalkoztak eddig, így a kora barokk időkről 1650-1730 - viszonylag gyérek ismeretcink. Egészen biztos azonban, hogy lényegesen teljesebb kép is kialakul majd, ha a kutatások intenzívebbek lesznek, hiszen a közelmúlt kertrekonstrukciós munkái, kutatásai is sok olyan eredménnyel szolgáltak, ami alapján az eddigieknél részletesebben megismerhetjük és más megvilágításba helyezhetjük barokk kertépítészetünket Eddig Bél Mátyás (1736) és Rotenstein Gottfried pozsonyi nemes (1763) 1783-ban tett utazásai során készített nagyon szemléletes leírásaiból volt tudomásunk barokk kertjeinkről. Rapaics Raimund feldolgozta és közreadta könyvében Magyar kertek címmel, de ez csak a legfontosabb Pozsony környéki és a Csallóközben lévő kerteket ismerteü, és a számunkra olyan fontosakat, mint pl. a nagycenki, csak megemlíti, Körmendről, Gödöllőről, - a kertépítészet történet számára nagyon fontos alkouisokról - említést sem tesz. Ma már tudjuk, hogy az 1700-as évek közepén az Alföldön is voltak jelentős barokk kertek, pl. Szegváron (Csongrád megye székhelye ez időben) és közelében, Derekegy házán, valamint az Alföld szélén, Nagykárolyban is. Magyarországon először az építészetben, a szobrászatban és a zenében jelentek meg barokk elemek; 1627—30-tól egyházi építményeken, és nem sokkal később a Nádasdyak, a Pálffyak, a Batthyányak, az Esterházyak kastélyainál is felismerhetők jegyei. (Pl. Kismarton, Köpcsény, a pozsonyi Pálffy-palota). Ez természetes következménye annak, hogy az anyagiak és a társadalmi kötelezettségek részükre szinte előírták az új stílus meghonosítását. A törökverő hadvezér, Nádasdy hatalmas birtokokkal, vagyonnal rendelkezett, de az Esterházyak még ennek a vagyonnak egy részét is megszerezték maguknak. Kismarton 1622-től Esterházy Miklós egyik birtokközpontja lett, aki 1625-től nádor, és megszerzi a hercegi címet a hadügyekben való jártassága, a politika és jó házasságai révén. Jelentős építkezései minden bizonnyal a korai barokk építészet első hazai példái közé tartoznak, de az is biztos a fennmaradt metszetek és leírások alapján, hogy a kertépítészetben még a reneszánsz sü'lus jellemezte a kismartoni kastélykertet. Igaz, ez időben az első nagy francia barokk kertek még nem épültek meg, így nem is ismerhették őket. Az itáliai barokk alkotásait azonban ismerték. Hcllbrunn a salzburgi hercegérsek, Marcus Sitticus von Hohcnems részére 1615-19 között épült. Ez az első barokk kastélyok egyike az Alpoktól északra. A hercegérsek ismerte a korai barokk nagyszerű kastélyát, a Villa Aldobrandini-t, hosszabb ideig tanult Rómában, így egyesült benne az építőismeret és az építtető. A Hcllbrunn tervezője az itáliai Santino Solari volt, aki egészen biztosan ismerte a vatikáni Bclvcderc-t és annak nagyszerű kertjét V. Pál pápa 1605-1620 között források bő vizét vezettette be a vatikáni kertekbe és ezzel a vízzel szökőkutakat, víztől halk morajjal csepegő barlangokat és vízi játékokat csináltatott. Nyilván innen származott az ötlet a hcllbrunni hercegérsek kertjének vízi játékaién