A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Libal Dobroslav: Barokk építészet a Cseh Királyságban

Johann Bernard Fischer von Erlach volt, a prágai monumentális Clam Gallas palota építője. (A kastély 1713-. 1729 között épült.) Fischer von Erlach már a XVII. század végétől tevékenykedett a morvaországi Vranov kastély építésénél, többek között a kastélytcmplom bécsi fogantatású középrészét építette. Fontos személyiség volt még az építészet terén Domcnico Martinelli is, aki a Brünn közelében fekvő Slavkov kastélyt építette a XVII. és XVIII. század fordulóján. Ebből - a művészi szempontból rendkívül kiterjedt környezetből - alakult ki a csehországi érett barokk építészet második generációjának legfőbb képviselője, Christoph fia Kilian Ignaz Dientzcnhofcr munkássága. Ezen rövid áttekintés keretében nem lehetséges K. I. Dicntzenhofer építészeti munkásságát a maga bonyolult profiljában értékelni, csupán nagy vonalakban van erre lehetőség. Alkotói tevékenységének kezdetén, a XVIII. század húszas éveiben művészi megnyilatkozásait a bécsi környezet befolyásolta, bár kombinálva gazdagon tagolt építészeti részletekkel; mint például a Nepomuki Szent János-templom, Prága Hradsin részében. Mindenesetre érdekesebb Dicntzenhofer második szakasza, a húszas évek kezdetétől. Napvilágra kerülnek itt a kapcsolatok Santini munkásságával, amelyet újraértékel az új térbeli megoldás. Példaként hadd említsük meg az 1724 és 1725 között Litomcricc közelében, Pocaply-ban épült falusi templomot. A középső térnek, a markáns, kívülről benyomódott oldalakkal és a K. I. Dicntzenhofcrre jellemző kazula alakú ablakokkal, levágott sarkai vannak, és kelet felé a kórussal, míg nyugat felé az orgona-cmpóriummal folyik össze. A középrészt cseh boltsüveg zárja le. A prágai újvárosban, Skalka-ban lévő Nepomuki Szent János-templom (1730-1739) nyolcoldalú hajót zár be konkáv hajlású külső falakkal és megduplázott ovális terekkel a presbitériumban valamint az ovális orgona-empóriummal, amelyhez ferdén csatlakoznak a prizma alakú tornyok. A Szent Tamás gótikus-reneszánsz templom barokkosításánál az Ágoston-rendi remeték kolostoránál a prágai Mala Strana-n, Dicntzenhofer 1723-1731 között a homlokzatokon az építészeti tagolódás kivételes plaszticitását hozza érvényre. A harmincas évek jelentik Dicntzenhofer alkotási korszakának csúcsát. A korszak elejét a dél-cschországi Oparany-ban épült jezsuita kollégium jelzi (1732-1735). Kívülről a konvex-konkáv elemek és kazula alakú ablakok mutatkoznak. A művészi súlypont azonban a belső részben összpontosul. Mindhárom fő tér falai hullámosak, a középső részben elnyúlt hajóval. A falakat a falpillér-kötegek és féloszlopok teszik dinamikussá, amelyek elhelyezése összecseng a falak rejtett voltával. Igen figyelemreméltók a gerendázat szakaszai a koronázótagokkal és a szaggatott homlokoromzat is. A középső terel két ellipszis alakú boltsüveg fedi, amelyeket a lehajló karéj választ szét. Itt Chr. Dicntzenhofer bol loza trend szerének visszhangja mutatkozik meg. Az előbbivel egyidőben építette K. I. Dicntzenhofer nagyszerű Szent Mária Magdolna templomát a híres fürdővárosban, Karlovy Vary-ban, amely új koncepciója szintézisét mutatja. Igen feltűnő itt a kereszt terve: a magas kápolnák az ovális hajó mentén, amelyet a magas kupola koronáz laternával, az alacsonyabb mcllékkápolnák kíséretében áll. Az előrehelyezett középrészű bejárati építményt két torony szegélyezi. Teljesen eltérő a prágai óvárosi Szent Miklós-templom alaprajza és tömegkompozíciója. A templom 1732 és 1735 között épült. A nyolcoldalú, kissé hosszúkás főteret a négy sarokban kis, ovális kápolna kíséri. A szélesen nyitott főhomlokzat, oldalán két toronnyal és a túlzottan is gazdagon tagolt bejárati rizalit, hátterében hatalmas kupoladobbal, távolról a római Szent Ágnes-templomra emlékeztet. A középső rizalitnál bontakoztatta ki Dicntzenhofer érzékéi a hihetetlenül plasztikus építészeti részletek iránt. A belső falak tagolása empóriumokkal könnyítve, mindenesetre Dietzenhofer alkotásainak csúcsán áll. 1739 és 1751 között folytatta a fiú, Kilian Ignaz a prágai Mala Stranan a Szent Miklós-templom befejezését. A már elkészült hajót trikonchos befejezés zárja le. Ennek kereszteződése a freskókkal takart, lalcmás kupola dobjának hengerébe emelkedik. A lezárás délkeleti részén torony emelkedik, amelynek mindkét alsó szinten konkávak a falai. A Szent Miklós-templom befejezésére a cseh állam barokk építészetének leghíresebb alkotója halálának évében került sor, amikor már Sziléziát is elvették. K. I. Dicntzenhofer alkotó életének utolsó időszaka a negyvenes évekig nyúlik, amikor még számos építészeti értéket hozott létre. K. I. Dicntzenhofer azonban nem egyedüli képviselője volt az érett barokknak a XVIII. század második negyedében. A kastélyok, paloták, templomok, kolostorok és elsősorban polgárházak egész sorának építőmestereit és építészeit említhetnénk még. A barokk polgárjogot nyert mind a városi mind a falusi környezetben. K. I. Dientzcnhoferről elmondhatjuk, hogy néhány falusi templomot nagy művészi gonddal épített. Említsük meg ezek sorában az Odolcná Voda-i templomot (1732-1735 között épült). VI. Károly (Magyarországon III. Károly) 1740-ben bekövetkezett halála után a sziléziai háborúk és a hétéves háború befejezték az érett barokk nagyszerű időszakát a cseh állam területén, amelynek politikai pozícióját ezenkívül lényegcsen gyengítették a Mária Terézia-féle szerencsétlen reformok. Bekövetkezett a