A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Péter Katalin: A barokk társadalom Magyarországon

ményt, amelyben a társadalom csúcsán álló elit az uralkodó akaratától függetlenül részese a közéletnek. E társaság tekintélyét mutatja, hogy értékítéletét tudomásul vették az uralkodók. Az első időkben, nagyjából az 1580-as évekig, még lehetett elérni rangcmelést személyes szolgálatokkal, bár az új mágnások zöme is régi előkelők utódaiból vagy rokonaiból került ki. Az 1530-ban elhunyt Báthori István nádorhoz volt jó viszony alapján például három új arisztokrata família emelkedett fel. Később azonban szinte kizárólag a házasság számítolt. Az uralkodótól az kapott rangcmelést, akit befogadtak maguk közé az urak. Az örökös főrendiség kialakulásával a nemesség korábbi elvi egyenlősége megszűnt. A barokk társadalmi alapját a mágnások rendje vetette meg, mert először is az ő kiemelkedésükkel jött létre egy mindenki felett álló és mindenen uralkodó elit. Csillogásuk és pompájuk más országok barokkjához képest eleinte szegényes volt, de Magyarországon belül, saját honfitársaikhoz mérve, aránylag éppen olyan messze álltak jobbágyaiktól, mint amennyire bármelyik ország vezető rétege a társadalom mélyén élőktől. Később aztán, ahogy „Fényes" Esterházy Miklós és mások példája bizonyította, közeledtek a nemzetközi színvonalhoz. Más okból azért lettek ők a magyarországi barokk hordozói, mert személy szerint ragaszkodtak ehhez a műveltséghez. Ragaszkodtak, éppen 1620-tól kezdődően, a katolicizmushoz is. Akkor indult meg a korábban zömmel protestáns arisztokrácia rckatolizálódása, majd sorozatosan közülük kerültek ki a legmagasabb rangú főpapok is. Végül nagyon jellemző: Erdélybe akkor hatolt be a barokk, amikor megjelentek ott a mágnások. A fejedelemség nemzeti uralkodói ugyanis nem osztogattak örökletes rangokat. Az erdélyiek között a XVII. század végéig megmaradt a nemesség középkori formája; az elithez azok tartoztak, akiket az uralkodói akarat vagy a társadalmi közmegegyezés oda sorolt. Az örökös főrendiséget a Habsburg-uralom hozta létre a török kiverése után. Aztán ugyanaz a folyamat zajlott le, mint annak idején a királyi Magyarországon. A mágnások első, lojális generációja után a legkülönbözőbb pártállású utódok örökölték a rangot és vele a kiváltságokat. Minthogy pedig az erdélyi arisztokrácia tekintélyes része protestáns maradt, az itteniek részvétele miatt sajátosan sokszínű lett a magyar barokk.