A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Kelényi György: Az itáliai barokk építészet és a „tartalom” kérdése

természet és a geometria azonos s így az építészet, amely a valóságot kívánja tükrözni, a geometrián alapszik. Minden geometriai formához egy szám tartozik - vagyis a világ, s ennek nyomán az építészet, numerikus összefüggések sorából tevődik össze. E szemlélet alapvető változást jelent az építészetben: eddig a szerkesztések, a geometriai elemek, csupán az ötlet megvalósulásához vezető utat jelentettek; Guarini elképzelése nyomán a geometria a minta, a kiindulás, a felsőbb rend bizonyítéka lett az építész számára. Guarini itt vázolt nézetei magyarázzák, hogy főműve, a torinói Cappella della Santissima Sindone, a háromszögformán és a 3-as számon alapul. (A szerkesztés, a motívum-összefűzés alapja ez.) A kápolna a szent gyolcsnak, Krisztus halotti leplének őrzésére és bemutatására szolgál, s a dóm keleti végén, a Savoyai hercegi palotához csatlakozó felső részén emelkedik. Kör alakú, s hozzá 3 előcsarnok csaüakozik, melyekhez lépcső vezet. Az alaprajz és a felépítés számos elemet hármas csoportban alkalmaz: három előcsarnok, - bejárat van, a lépcsőházat a lizénák három részre osztják, azokban három fülke van, az előcsarnokok boltozatát három oszlop-triász tartja, a kupola hexagonokból tevődik össze, a tambur oszlopainak száma 4x3, a laterna pedig három hengeres testből tevődik össze. A 3-as számon kívül a háromszögforma is nagy szerephez jut: a szerkesztés alapja, továbbá felületi díszként is megjelenik. A halotti gyolcs ereklyéjét őrző kápolnában a 3-as szám természetcsen a passió három napjára, a halál - sírbatétcl - feltámadás hármas eseménysorára is utal. A kápolna formáját, kialakítását ez a funkcióból fakadó jelképrendszer döntően meghatározta. Meg kell azonban említeni még egy jelentésréteget, amely szintén megelőzte a formálást. A mű alaprajza ugyanis megegyezik azzal az ábrával, amelyet Guarini „Coclestis Mathcmatica" című művében tudományos illusztrációként közöl: s ez a napfogyatkozást magyarázza. A Nap és a Hold pozícióit mutatja be, az égi jelenség előtt, alatt és után. A tervező választása könnyen megérthető, hiszen a Biblia szerint Krisztus kereszthalálát követően a Földre sötétség borult, a természet is részt vett a gyászban. így másolja a mű a természetet, a szerkesztés sajátosságait csak a mondanivaló megvalósításához szükséges eszközöknek tekinthetjük. Az elmondottakkal nem azt akartam bizonyítani, hogy az épület, a műalkotás kizárólag jclfunkciót tölt be, vagyis egy jelentést illusztrál, de erre a szerepére kívántam a figyelmet ráirányítani. E szerep ismeretében árnyaltabban ítélhetjük meg, s gazdagabb élményanyaggal tölthetjük meg az épületeket. A jelentés figyelembevételével közelebb jutunk a barokk kori építtetők szándékaihoz is.