A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Somorjai Selysette: Barokk kastélyok és polgári lakóházak falfestészete

Előadásom meghirdetett címe a teljes barokk korszak áttekintését ígéri. A kezdeti időszak cmlékanyagának töredékes volta miatt azonban mondandómban csak azzal a néhány évtizeddel kívánok foglalkozni, amikoris a megmaradt festések száma már módot ad az átfogó értékelésre, néhány általánosabb tendencia kijelölésére. A XVIII. sz. elejét illetően elsősorban forrásos anyagra támaszkodhatunk. A század közepén még mindig meglehetősen szegényes a kép, bár ebből az. időből több maradt fenn szerződésekből és emlékekből is. Remélhető, hogy ez az anyag a műemléki feltárások során még bővülni fog. Az emlékanyag az 1760-as években kezd sűrűsödni. A korábban ismert legkorábbi kifestések is erre az időre datálódtak, és az újabb cmlékanyag zöme sem korábbi. Úgy látszik tehát, hogy a belső terek festészeti díszítésének fénykora a XVIII. sz. hatvanas éveivel indult, és megfigyeléseink szerint az 1790-cs években már lecsengett. A továbbiakban ennek az időszaknak a legjellegzetesebb stílusbeli sajátosságait szeretném bemutatni, utalva a dekoráció és a szobák funkciójának kapcsolatára is. Az emlékanyag egyik legkorábbi darabja az cdclényi kastély. A XVIII. sz. első felében emelt rokokó épület dekorációit Esztcrházy István készíttette az 1760-as években, abban az időszakban tehát amikor Bécs és Pozsony vonzáskörében, Fertődön, Királyfán, Cscklészcn, Ivánkán fényes főúri udvartartások működtek. Ezek pompás kialakításáról és fényűző életéről jószerével csak a kortársak lelkes feljegyzései adnak hírt. Az emlékek zöme ma már nem áll, s ha még meg is van egy-egy épületegyüttes főépülete, mint például Fertődön, kellékeitől megfosztva, önmagában keveset mondhat arról a stílusról, melynek sajátos jegyeit a dekoráció, a berendezés, a díszpark és számtalan melléképület, - mindenek előtt pedig egy gazdag díszletek között folyó életforma hordozta. Az Edelényi kastély és a vele rokon emlékek ezért forrásértékkel bírnak a magyarországi rokokó művészetre vonatkozóan, mivel itt falra festve megmaradt egy egész rokokó világ. Tapétáival, falait díszítő képecskékkel, lecsüngő drapériáival, faburkolatot, festett szuprapotot imitáló szertelen ornamentikájával. Közlük pedig korhű ruhában, parókásan megjelennek e gazdag képi világ életéből ellesett gáláns szereplők. Az Edelényi kastély falképeit jelenleg tárják föl. A korszakra jellemző a választott tematika is. Az egyes helyiségek díszítése a legkedveltebb barokk témákat vonultatja fel, már rokokó megfogalmazásban. így súlyától megfosztva jelentkezik a csatakép. Megtaláljuk az egyik szoba mennyezetén a négy évszak ábrázolását, melyhez az oldalfalon egy-egy, az évszakokkal összefüggésben álló tájkép csatlakozott, egy kis kabinet mennyezetét pedig a négy világtájat megjelenítő figurák díszítik. Az Edelényi kastély fontos emléke ennek az időszaknak azért is, mert Északkelet-Magyarországon több emléket is lehet stíluskrilikai alapon az Edelényén dolgozó, nevszerint teljes bizonyossággal még nem ismert mester személyéhez kötni. így például a monoki Andrássy kastély dísztermének és kápolnáinak falképeit, amelyek 1770 körül készültek. A díszterem párkánymagasságában nyitott erkély fut körbe, mögötte a jellegzetes zsánerfigurákkal, az elemek megszemélyesítőivel, a kupolán pedig a négy világrész figuráival. Az emlékeknek ez a köre formai sajátosságok alapján a Bajorországban, Augsburg-München centrummal virágzó franciás ihletésű, rokokó irányzathoz köthető. Mcissonicr egy szalon tervén jól felismerhető az az erkély motívum, amely ennek az emlékkörnek egyik legjellegzetesebb részlete. Ennek némileg stilizáltabb változatát láthatjuk a szintén ebbe a körbe tartozó Boconády kastély előcsarnokának boltozatán. Az augsburgi rokokó su'lus egy variánsát képviseli a pétervásárhelyi Kcglcvich kastély díszterme. Ez az emlék azon kevés festett szobabelsőinkhez tartozik, amely szignóval ellátott mesternévre is utal: Bcllcr Jakab festette 1771 körül. Az oldalfalakat perspektivikus hatást keltő óriás kulisszamotívum díszíti: a felső régiókat grisaillc-ban megfestett szupraportok, aranyozott, faragolt keretbe foglalt festmény, tromploeik tölti ki. A négy, perspektivikus hatásra törekvő oldalfal kiképzésnek szintén németországi párhuzamai vannak. Ezen emlékek