A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Andrej Lvovics Punyin: Barokk kori paloták Péterváron és környékén

Oroszországot tengeri hatalommá változtassa, és az orosz emberekben felébressze a tengerészet szeretetét. A domborművek többségét Andreas Schlüter tanítványai készítették. „A delfin megpróbálja megmenteni a vízbe fulladó gyereket" című domborművet nyilvánvalóan maga Schlüter alkotta. A barokk stílus jegyeit viseli a palota főbejárata fölötti dombormű is: „Athéne-Minerve hadi trófiák között". A dombormű alkotóját nem ismerjük. Sajnos I. Péter Nyári palotájának domborművei voltak a kiváló barokk mester utolsó munkái: 1714 nyarán, nem sokkal azután, hogy dolgozni kezdett a domborműveken, Schlüter meghalt. Az 1710-es években intenzíven megindult a lakóházak építése a Néva bal partján - az Admiralitás oldalán. Az egyik első lakóépület I. Péter téglából készült Téli palotája, amelyet 1711-ben emellek. Ez egyike volt Oroszországban az első olyan palotaépületeknek, amelyek a homlokzat új - oszloprcndes - kompozíciójának megoldásával készültek. A palotát Domcnico Trezini építőművész építette. Svájc szülötteként 1703-ban érkezett Pétervárra, és itt is maradt 1734-ben bekövetkezett haláláig. D. Trezini ténylegesen Pétervár főépítésze lett. ő dolgozta ki a város több területének általános terveit, többek között a Vasziljevszkij szigetét is. A Vasziljev-szigct terve, amit 1715-ben dolgozott ki, és némileg korrigált az 1710-es évek végén, illusztrálja a péteri korszak építőművészetére annyira jellemző tendenciát - a tervezés szabályos, világos megoldásaira való törekvést. I. Péter elképzelése szerint a Vasziljcvszkij-szigclnck az ifjú város mintakerülctévé kellett válnia. A keleti végén képzelték cl a város társadalmi központjának megteremtését. A tértől északra építették fel a Gosztyinij dvort (a „Kcrcskedőudvart") - építésze D. Trezini -, mellette pedig a kereskedelmi kikötő helyezkedett el. Nyugaton a teret a 12 kollégium hosszú épülete zárta le. A 12 kollégium épülete - amelyet D. Trezini kezdett meg 1722-ben, és amelyet tanítványa, Mihail Zemcov fejezett be az 1740-es években - 12 azonos ü'pusú korpuszból állt. Ebben volt a Szenátus, a Szinódus (a legfőbb cgyházigazgalási szerv) és a Péter által létrehozott 12 kollégium: későbbi minisztériumok prototípusai. A 12 kollégium épületének világos, „reguláris" kompozíciója az I. Péter által megteremtett új államforma harmóniáját jelképezte. Jóval később, az 1830-as évektől kezdve az épületet a pétervári egyetem foglalta cl. Meg kell jegyeznünk, hogy a 12 azonos típusú korpuszból (tömbből) álló épület kompozíciójának elvét I. Péter sugallta, aki a legközvetlenebbül és legaktívabban vett részt a különböző városépítészeti és építőművészeti kérdések megoldásában. A 12 kollégium épülete mellett, a Néva főágának partján áll a Kunszlkamera épülete. Ez volt az első orosz természettudományi múzeum, amit a „monstrumok, ritkaságok és kuriozitások" tárolására és bemutatására hoztak létre, amint ez I. Péter rendeletében megfogalmazódott. A Kunsztkamera épületét 1718 és 1734 között Johann Matarnovi, Gactano Kiavcri és Mihail Zemcov építészek emelték. Az épület tornya nyomatékosította annak társadalmi funkcióját, és csillagvizsgálóként szolgált. A 12 kollégium épületétől nyugatra, a Néva partján, egy sor XVIII. századi palota áll. Nagy méreteivel kiemelkedik közülük Alckszandr Mcnsikov ingermanlandi herceg, Szentpétervár főkormányzója, a kiemelkedő orosz államférfi és hadvezér egykori palotája. A palota több évig épült, nemegyszer bővítették és átépítették. Építését Farnccsco Fontana kezdte meg 1710-ben, a herceg 1711. október elején költözött be az épületbe. Fontana - Itália szülötte - a palota homlokzati részeit az olasz építőművészet hagyományai szerint alakította ki - szintenként elhelyezett pilaszterekkel. Magas, bonyolult formájú teteje azonban egyáltalán nem hasonlított az itáliai paloták enyhén ereszkedő tetejére, alakja az északabbra fekvő országokra (Franciaország, Hollandia, Németország) jellemző megoldásokat ismétli. A különböző forrásokból származó építészeti megoldások és elemek ilyen összekapcsolása nem ritka a péteri korszak építészetében. Azokban az időkben ez teljesen törvényszerű jelenség volt. 2. A „péteri barokk" építészetének stilisztikai sajátosságai A Mcnsikov-palota, miként a péteri kor Pétervárának általunk vizsgált egyéb építményei (I. Péter Nyári és Téli palotája, a 12 kollégium és a Kunsztkamera épületei stb.) azt a sajátos építészeti stílust illusztrálják, amely a XVIII. század első negyedében formálódolt ki Péterváron, és amit a „péteri barokk" terminussal határozhatunk meg. Pétervár beépítésében, épületeinek architektúrájában következetesen érvényesültek azok az új elvek, amelyek megfeleltek az I. Péter által megvalósított állami reformok feladatainak. A kultúra területén foganatosított reformjai - melyeknek célja Oroszország bekapcsolása volt az európai civilizáció folyamatába - megkövetelték a városépítészeti és tervezési elvek lényeges megváltoztatását; megkövetelték az építészet művészi „nyelvezetének" alapvető megváltoztatását is. A „péteri barokk" stílus nagyon sajátos művészeti jelenség, fellelhető benne a nyugat-európai országok építészetéből kölcsönzött számos motívum és eljárás. Ez törvényszerű volt, mert Péter kultúrpolitikájának