A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Dr. Petravich András: Barokk kastélyaink műemlékvédelme

nagybirtokrendszer felszámolásával ereded rendeltetésüket egyik napról a másikra elvesztették. Az új vezetés nem, vagy csak haszonépülctként becsülte őket. Sokuk évekig üresen állt, kitéve a fosztogatásnak és a szándékos pusztításnak (Nagycenk, Széchenyi kastély), némelyikből a szó szoros értelmében csak hírmondó maradt (Alcsút, Habsburg kastély). A legtöbb kastélyt fokozatosan használatba vették mint gépállomást (Bajna, Sándor-Metternich kastély), tanácsházát (Csctény, Holitscher kastély), iskolát, szükséglakást, szociális otthont, kórházat (Hatvan, Grassalkovich kastély). Ezek a funkciók az értékek megőrzését nem, a puszta fennmaradást is csak ideig-óráig biztosították. A műemlékvédelem mindenkori szervezete, különösen az 1957-ben megalakult Országos Műemléki Felügyelőség minden tőle telhetőt meglett a kastélyok megmentése érdekében: védetté nyilvánította az arra érdemeseket, hasznosítási javaslatokat dolgozott ki, állagmegóvási és helyreállítási munkákat végzett (pl. Nagycenk, Széchenyi kastély állagmegóvása 1960-62-ben, főépületének múzeumi célú helyreállítása 1973ban). A kastélyoknak azonban csak egy kisebb része jutott méltó rendeltetéshez, és még kevesebb részesülhetett szakszerű műemléki helyreállításban. A hatvanas évek végétől újabb válsághullám érte cl a kastélyokat: a gazdasági helyzet javulásával a kezelők megengedhették maguknak, hogy új tsz-központokát, tanácsházakat, iskolákat stb. építsenek, s az addig is csak szükségből használt, „lelakott" kastélyokat a sorsukra hagyták. így üresedett meg többek között a mezőgazdasági nagyüzemek céljaira használt bajnai Sándor-Metternich, a szükséglakásként szolgált süttő-bikolpusztai Reviczky és a tanácsi kirendeltségnek otthont adott csombárdi Pongrácz kastély. Más esetekben a karbantartáshoz szükséges pénz hiánya miatt váltak ugyanerre az időre lakhatatlanná kastélyok. A kastélyok sorsának rendezésére ma az 1981-ben az OMF kezdeményezésére indult, kormányszintű kastélyprogram nyújt legalább részleges lehetőséget. A program keretében a helyreállítást és hasznosítást vállalók szakmai segítséget, felújítási és beruházási állami támogatást és egyéb kedvezményeket kapnak. Az elmúlt nyolc évben 176 épület részesült összesen 405 millió forint felújítási és 50 épület 239 millió forint beruházási támogatásban, és 65 jelentősebb helyreállítás - köztük számos barokk kastélyé - fejeződött be. Az előbbiekben vázolt, II. világháború utáni helyzet miatt a helyreállításnak csaknem minden esetben eredeti berendezésétől és felszerelésétől megfosztott, leromlott műszaki állapotú, részben vagy egészében tönkretett környezetű épületből kellett és kell kiindulnia. Az elmúlt három évtized kastélyhelyreállításait - és ezen belül a barokk kastélyokét - rendeltetés szerint áttekintendő, kezdjük a sort a kulturális célok szolgálalába állított épületekkel. Európa nagy részén kézenfekvő, jó hasznosítás a magát a kastélyt bemutató múzeum, a kastélymúzeum. Angliában például századunk folyamán egymás után alakultak át múzeummá azok a kastélyok, amelyeket tulajdonosaik már nem tudlak fenntartani (Blenheim Palace). A szomszédos Csehszlovákiában is szép számmal találunk kastélymúzeumokat (pl. Vranov nad Dyjí). Nálunk a kastélyok sorsa - mint láttuk - másképp alakult: nem maradtak korunkra érintetlen, múzeumként bemutatható kastélyok. Néhány azért - de más országokhoz képest nagyon kevés - hasonló funkciót kapott. Budapest határában, a nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastélyban már 1948-tól kiállításokat rendeztek, a mai bútortörténeti állandó kiállítás az 1968-ban befejeződött helyreállítás után nyílt meg. A fertődi Esterházy kastély főépületében az 1957-59. évi helyreállítás során kastélymúzeumot és Haydn-emlékkiállítást rendeztek be. 1973-ban nyílt meg a nagycenki Széchenyi kastély főépületében a Széchenyi István Emlékmúzeum. Kastélyok múzeumi hasznosítására az elmúlt években, a kastélyprogram keretében is volt néhány példa, de ennek mértékét az anyagi lehetőségek erősen korlátozzák. A jövőben sem mondhatunk le azonban arról, hogy jelentős műemléki értéket képviselő kastélyaink helyreállítása után azok fontosabb helyiségei nyitva álljanak a nagyközönség előtt. Művelődési központ, kultúrház, klubkönyvtár több barokk kastélyunkban talált otthonra. Ilyen célt szolgál például Budapesten a helyreállított óbudai Zichy kastély. A vasszécsenyi Ó-Ebcrgényi kastély I. ütemben helyreállított, tavaly elkészült földszintje magánvállalkozásban lett kulturális rendezvényközpont. Az utóbbi évek legnagyobb vállalkozása a kulturális hasznosítások terén, a hatvani Grassalkovich kastély helyreállítása a város kulturális központjának, ismét csak pénzhiány miatt akadt el. Levéltárnak állították helyre 1985-ben a nagyberki Vigyázó és 1986-ban a karancskeszi Záhorszky-Prónay kastélyt. Bár ezeknek az épületeknek a fennmaradása is hosszú időre biztosítottnak látszik, hátrányként jelentkezik, hogy a belső terek eredeti jellege nem érvényesülhet, és a látogathatóság is lényegében a kutatókra korlátozódik. . Idegenforgalmi jellegű hasznosításra az 1960-as és 70-cs években még kevés példa akadt, főleg turistaszállók és üdülők formájában. A kastélyszállók hazai úttörője az 1972-ben helyreállított büki Szapáry kastély. A 80-as években, a megváltozott gazdasági környezetnek és nem utolsó sorban a kastélyprogramnak köszönhe-