A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Dávid Ferenc: A gödöllői kastély feltárása

György a nagyterem schönbrunni rokonsága láttán Pacassit javasolja, és ezzel én is egyetértek. Az 50-es évek végétől van Gödöllőn lakó, az uradalom által alkalmazott építőmester is; Gföllcr Jakab. A további munkákat bízvást neki tulajdoníthatjuk. A 60-as években a kert két oldalán lévő szárnyakra egy-egy emeletet húztak, az egyik szárnyba tágas vendégszobákat telepítettek, a másikban egy sor kisebb szoba volt, nyilván a szolgáló személyzet számára. Ezzel az építkezéssel zárult le a kastély Grassalkovich Antal nevéhez köthető szakasza. Az utolsó, késő barokk szellemű átépítés 1785 tájékára esik. Kapcsolatban van azzal, hogy Grassalkovich II. Antalt II. József hercegi rangra emelte, és ő a kastélyt az ehhez illő nívóra kívánta emelni. Elbontatta a főhomlokzat sarkairól a már nagyon is avult saroktornyokat és helyükbe sarokrizalitokat építtetett. Ezek architektúrája megegyezik a régi homlokzatéval, a faltagolás módja és az ablakkeretek is. A homlokzat szélességének csorbítatlan hatását őrzik meg ezzel. A hátrább eső oldalszárnyak végén is egy-egy rizalit kerül a saroktornyok helyére, ezek azonban új tagolásúak, és ablakaik is klasszicizáló késő barokk ízlésben fogantak. Felül hengeres tetőtest és ennek félkupola zárása ismétli meg új módon a régi saroktornyos zárást. A belső átalakítások közül a legfontosabb az, hogy az egyik kerti szárnyban három épületszint összebontásával színházat alakítanak ki, amely a mellette fekvő lovardával és az alatta kialakított sörpincével alkot összefüggő egységet. A másik szárny átalakítása hasonlójellegű, itt ui. a sok zenésszel működő zenekar számára alakítottak ki szobákat. A gödöllői kastély megszokott barokk képe öt építési szakaszra tagolódott a kutatás során. A csaknem folyamatos építkezés itt is megszülte a helyi hagyományt, az épülcttömegek egymás folytatásai, az architektúra összehangolt, az első építkezés alkalmával kialakított nyílásformákat évtizedeken keresztül újra és újra alkalmazzák. Ezért nem volt Gödöllő művészettörténeti helyzete jól meghatározható a hagyományos eszközökkel, a forma és a koncepció ui. nem kapcsolódott szorosan össze. A kutatás nyomán Gödöllő mégis értékelhető a művészettörténet számára is, a szétváló építési periódusok közül több egységes koncepcióba tömörül, és az egyes korszakok épületszem leletére, reprezentatív formaalkotó szándékára is következtethetünk. Régi állapot Növekmény, követelmény Új állapot 8 szobás főlakosztály + 2 terem + 2 belsőcseléd-szoba 7 emeleti szoba 1 földszinti terem 16 földszinti szoba -1 terem 7 emeleti szoba 11-12 földszinti szoba 7 cselédszoba 8 szobás főlakosztály + 1 terem + 2 belsőcscléd-szoba 14 emeleti szoba 1 földszinti terem 27-28 földszinti szoba 7 cselédszoba összesen: 36 lakóhelyiség Kápolna oratóriummal 3 konyha (úri, házitiszt, melegítő) istálló lovarda 24-25 lakóhelyiség kocsiszín 60-61 lakóhelyiség kápolna oratóriummal 3 konyha (úri, házitiszt, melegítő) istálló lovarda kocsiszín összesen: 41 egység 26 egység 67 egység