A barokk kor műemlékei (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1990 Eger, 1990)

Örsi Károly: Kertépítészet Magyarországon a XVIII. században

A boszkékban játékok, kerti lakok, házak vannak. Remeteség, zenepavilonok, operaház, szabadtéri színpad, antik istenségek (Apolló, Vénusz, Fortuna stb.) ún. templomai, amik természetesen szórakozóházak. Kínai ízléssel festett szobák a kínai pavilonokban, hollandi és indiai házak és szobrok (Latona, a Föld istenének szobra, Léda a hattyúval, törpék stb.), fürdőházak, műbarlangok, ún. hötőzők, grotlák, táncház, kávéház, az őrség házai, istálló és fedett lovarda, vadaskert, a kerttel kapcsolatos sala terrena elengedhetetlen kellékei ezeknek a kerteknek. És mindezeken felül a díszes parter nagyméretű kővázákkal, szobrokkal díszítve. Fertődön, ill. Eszterházán több mint száz kerti szobor volt, és mindezeken felül, a vadaskerten túl egy Monbijou nevű emeletes vadászkastély is hozzátartozott. A kastély annak ellenére, hogy ilyen reprezentatív építmény, „vár" néven emlegetett még a XX. században is. A sokféle építményt nem egyszerre emelték, hanem állandóan újabbat és újabbat tettek hozzá (1753-tól 1790-ig). A boszkékban még alkalmi dekorációk is születtek ünnepségekre. Igaza volt Dalos Márton költőnek, aki 1781-ben írt Esztcrházáról, és említi versében, hogy „a munkának itt soha nincs szünete". A kastély itáliai ízléssel épült. Az épület középrizalitjának teteje lapos, szobordíszes, a francia barokk nagy víztükrei hiányoznak a kertből, hacsak nem a kaszkád jelenti ezt. Karcsú szökőkutak, ahogy cz időben nevezik: „ugrókutak" díszítették. A kastély közel volt Bécshez, Pozsonyhoz, Féltoronyhoz, ahol Mária Terézia uralkodó kastélyai álltak, s ezek az eszterházi kastély Bel vederé-jéből jó idő esetén láthatók is voltak. Hogy egészen közel legyen Pozsony és Féltorony, Esterházy a Hanságot lecsapoltatta, és rajta több kilométer töltéssel utat építtetett. így Féltorony egy óra távolságra került, és Pozsonyba, az akkori országgyűlés színhelyérc menve sem kellett a Fertő tavat megkerülni. Az útépítés megörökítésére az út elején kisebb piramist építtetett. Az elképzelhető, hogy Eszter'názát, annak tulajdonosát, Fényes Miklóst valóban a nagy francia példa: Versailles ihlette erre a páratlan alkotásra, hiszen ismerte, járt ott mint követ, vagyona is megvolt hozzá. Vallotta, hogy amit egy király megengedhet magának, azt ő is megteheti. Nagycenket (egykor Kisccnk) 1711-ben megvásárolta a Széchenyi család, s ekkor itt már állt egy castcllum, amit 1748-ban „KastcH"-nak neveznek. Már a Caslcllumnak volt kertje és zenepavilonja. (Az ősi birtok a közeli Fertőszéplak úgy látszik nem volt alkalmas, új divatú.) Széchenyi Antal generális 1741-ben ide helyezte át a birtokközpontot, ő sem maradhatott el a kor kívánalmaitól. Nagycenk elől az Ikva árterén keresztül épített utat, ez vezetett a délkeletre néző díszudvarba a nagy „fekete kapun" vagy a kétoldalt mellette lévő kis ajtókon keresztül, amelyet egy félköríves díszkerítésbe építettek tengelyesen, és a középrizalitra irányult. A kastély másik oldalán, kerítéssel határolva, a Vaux le Vicont ihlette tipikus kertformát építették meg falakkal kerítve. A körítőfalon belül a kastélyépület homlokzata szélességében lugasokkal határoltan készült - a tengelyre szimmetrikusan - a két szép hímzéses parter (bukszus és színes kövek) nyírott tiszafa gúlákkal és kúpokkal. A következő harmadban a „zöldszőnyeg" nevű rész (tapis vert), majd az utolsó harmadban a boszkék következnek. Négy labirintust rejt és a négy labirintus között egy belső teret határol, közepén, az egész kompozíció tengelyében szökőkúttal. A kastély középrizalitja rejü az emeleten a „Nagypalota" nevű dísztermet, ahonnan, vagy az előtte levő erkélyről tárul fel legszebben a kert. A Fertő tóig vezet a zárt téglafalú kerítésbe épített kovácsoltvas díszkapu után 2,6 km hosszúságban 24 m szélességben, kétoldalról hársfasorral határolva az ÚL 1754-ben ültették, illetve építették ezt az allét, 5624 hársfa szegélyezte. A szép út végében a remeteség állt, valamint kínaias emeletes kerti pavilon, ahonnan rálátás nyílt a végtelen, szép Fertő tó körüli tájra. A barokk kert kétoldalán, még a falon belül gyümölcsöskert, illetve zöldségeskert volt. Természetcsen hozzátartozott a kastélyhoz, illetve kertjéhez az elmaradhatatlan orangerie, az Ikva partján a fürdőház, aminek mennyezetét Maulbcrtsch freskók díszítették, és a faiskola. Gödöllőn Grassalkovich Antal készítteti el hasonló felépítésű kastélyát és kertjét, ő 1723-ban veszi meg a birtokot, ahol Mayerhoffer András tervei szerint építi meg azt a kastélyépületet, amit sok követője után gödöllői Grassalkovich-stílusnak neveznek el. Ilyen volt pl. a nagytétényi Száraz-Rudnyánszky-kaslély. 1746-47-bcn készült el, de a kertje anyagiak hiánya miatt csak részben alakult ki. (Kerítés, díszkapu, díszudvar, üvegházzal, jégveremmel, a másik oldalon kápolnával határolva.) A pozsonyi királyi Várkertet 1761-66 között Mária Terézia építteti. Ez volt veje, Albert magyarországi helytartó főherceg kastélya, ahol a várudvaron a vár nyugati homlokzata előtt egy, a nagycenkihez, agödöllőihez, vagy akár a körmendihez hasonló kastélykert épült. Megállapíható a rajzok stílusából, hogy Nagycenk, Kismarton és talán a pozsonyi Várkert egy-egy tervét ugyanaz a személy készítette. Érdekes volna, ha sikerülne megállapítani, hogy ki volt cz a tervező. Valószínű a tulajdonosok egymásnak ajánlhatták az elismert művészt. Megállapíthatjuk ezekből a kertekből, kert-tervekből, hogy milyen lehetett az - a körmendi várkastély mellett 1720 körül épített - várkert-kastélykert, amit az akkori rajzon csak körvonalaiban jelzett. Érdekes, hogy ez időben ugyanarra a kertépítészeti szándékra bizonyíthatóan több tervezőtől kértek ajánlatot és nyilván a legmegfelelőbbet építették meg.