Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)

Falko Funkat: Műemlék kategóriák az NDK-ban és a legújabb idők történelméhez kapcsolódó, erre érdemes tárgyak

Műemlékvédelmi vonatkozásban a helyzetünk könnyű: ki tudunk választani olyan lényeges szakaszokat az NDK történe­tének fejlődéséből, amelyek a fejlődést a legdöntőbb területeken reprezentálják. Éppenséggel nem a legújabb termelő üze­meinkről van szó, hanem olyanokról, amelyeknek a fejlődést illetően kulcsfunkciójuk van, és lehetőség szerint bemutatják az új technológiákat, valamint az új építészetet. Az új parasztportákat, amelyek a demokratikus földreform idejéből szár­maznak, nem lehet az elmúlt történelmi korszakokból származókkal összehasonlítani. Az új paraszti porták megvilágítanak egy forradalmi, egy az egész társadalomra kisugárzó fejlődést, és ezért nemcsak történelmi, hanem lényeges politikai mon­danivalójuk is van. A toronyház, amely Berlin-Weberwiesenben 1952-ben épült, a szemlélőnek semmi esetre sem fog olyan szokatlannak tűnni, mint egy korszerűtlen régi lakóház. Már az a tudat, hogy itt az első 1945 utáni, a romhalmazokon épült kelet-berlini toronyházról van szó, megindokolja azt, hogy érdemes műemlékké nyilvánítani. További példa a folyamatban levő nyilvántartási munkákból a pedagógiai főiskola, amely 1950 és 1955 között épült; az első reprezentatív munkáslakás építkezések Halléban a Lenin Allén; iskolai sportcsarnok Halle-Újvárosban, 1967-ben épült, lefeszített hiperbolikus kéregelemekkel és korcsolyacsarnok 1968-ból, amely kultúrpolitikai jelentősége mellett számunkra elsődlegesen a konstrukciót és az építéstechnológiát dokumentálja. Számunkra vezérelv az, hogy a történelmet emlékeivel együtt a messze múltból a szocialista jelenig teljes egészében akar­juk látni.

Next

/
Thumbnails
Contents