Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)

Falko Funkat: Műemlék kategóriák az NDK-ban és a legújabb idők történelméhez kapcsolódó, erre érdemes tárgyak

Műemlékvédelmi vonatkozásban a helyzetünk könnyű: ki tudunk választani olyan lényeges szakaszokat az NDK történetének fejlődéséből, amelyek a fejlődést a legdöntőbb területeken reprezentálják. Éppenséggel nem a legújabb termelő üzemeinkről van szó, hanem olyanokról, amelyeknek a fejlődést illetően kulcsfunkciójuk van, és lehetőség szerint bemutatják az új technológiákat, valamint az új építészetet. Az új parasztportákat, amelyek a demokratikus földreform idejéből származnak, nem lehet az elmúlt történelmi korszakokból származókkal összehasonlítani. Az új paraszti porták megvilágítanak egy forradalmi, egy az egész társadalomra kisugárzó fejlődést, és ezért nemcsak történelmi, hanem lényeges politikai mondanivalójuk is van. A toronyház, amely Berlin-Weberwiesenben 1952-ben épült, a szemlélőnek semmi esetre sem fog olyan szokatlannak tűnni, mint egy korszerűtlen régi lakóház. Már az a tudat, hogy itt az első 1945 utáni, a romhalmazokon épült kelet-berlini toronyházról van szó, megindokolja azt, hogy érdemes műemlékké nyilvánítani. További példa a folyamatban levő nyilvántartási munkákból a pedagógiai főiskola, amely 1950 és 1955 között épült; az első reprezentatív munkáslakás építkezések Halléban a Lenin Allén; iskolai sportcsarnok Halle-Újvárosban, 1967-ben épült, lefeszített hiperbolikus kéregelemekkel és korcsolyacsarnok 1968-ból, amely kultúrpolitikai jelentősége mellett számunkra elsődlegesen a konstrukciót és az építéstechnológiát dokumentálja. Számunkra vezérelv az, hogy a történelmet emlékeivel együtt a messze múltból a szocialista jelenig teljes egészében akarjuk látni.