Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)

Dr. Illés Lászlóné: Történelmi emlékek, történelmi emlékhelyek. A magyarországi történelmi emlékhelyek országos katasztere

emlékhelyeket, valamint városok, községek, települések földrajzi térképein. Az emlékművek, emléktáblák, sírok stb. jelölése más és más, és mindegyik térkép hátlapján megtalálhatók az emlékhelyek felsorolásai a pontos lelőhelyekkel. Mind az emlékhely-kataszter, mind pedig az emlékhely-atlasz munkálatai ma is folyamatosan történnek. Az új létesítmények beépülnek a törzsanyagba, s a gyűjtés naprakész. Lezárt kutatást és adatgyűjtést csak egy nyilvántartásban ért el a múzeum. Magyarország felszabadulásának 40. évfordulójára az emlékhelykutatás keretében elkészült a Magyarországon található szovjet hősi emlékművek és temetők katasztere. A több száz oldalas, orosz nyelvre fordított emlékhely-gyűjteményt a moszkvai magyar napok keretében adta át a Művelődési Minisztérium képviselője a szovjet Kulturális Minisztériumban. A nyilvántartáshoz több mint 10 000 felvétel is készült, s ezek a fényképek — tudomásunk szerint — ma a moszkvai Állami Forradalmi Múzeum gyűjteményében találhatók. Az adatgyűjtéssel párhuzamosan az egész ország területén fényképeztette az emlékhelyeken talált létesítményeket a múzeum. Ezt a már említett anyagi támogatások tették lehetővé. Ebben a munkában is segítséget nyújtottak a megyék, elsősorban a megyei múzeumi szervezetek, de részt vettek benne a megyei sajtó fényképészei is. Budapesten az emlékhelyek fényképezése megtörtént — kivéve az utolsó hónapokban felavatott emléktáblákat és emlékműveket —, a vidéki emlékhelyek fényképezése háromnegyedrészt történt meg, több anyagi fedezet nem lévén. A felvételeknél kétféle szempont érvényesült. Egyrészt az, hogy mindenütt olvasható legyen a szöveg, másrészt, hogy az emléktábla, szobor, emlékmű stb. elhelyezését is lehessen látni, fgy minden emlékhelyről legalább két felvétel készült, ami természetesen megduplázta a költségeket. Az emlékhelyekről készült fényképek negatívjai a múzeum adattári gyűjteményébe kerültek, a 13 X18 cm-es nagyítások a különböző katalógusok lapjai. Kezdetben az emlékhelykutatás azzal a céllal indult, hogy csak a Magyarország területén található emlékhelyeket veszi számba. Később bővült a kör, s kiterjedt az ország határain kívül található magyar vonatkozású emlékhelyekre is. Elsősorban Szlovákia, Románia, Ausztria, Belgium, Franciaország magyar emlékhelyeinek kutatását tervezte a múzeum. Mivel személyes kiutazásokról nem lehetett szó, a sajtó és egyéb tudományos és népszerű publikációk közleményeit kellett igénybe venni. Jugoszlávia vonatkozásában azonban megvalósíthatók a kutatások. A Magyar—Jugoszláv Történelmi Emlékeket Védő Szakértői Bizottság kulturális munkaterve biztosítja a kölcsönös kutatásokat Magyarország, illetve Jugoszlávia területén. S ezen a téren jelentős eredményeket ért el a múzeum, különösen két téma feltárásban. Az egyik a Magyar Tanácsköztársaság utáni időszakban délszláv területre kényszerült magyar politikai vezetők tevékenységének tanulmányozása, s az ezzel kapcsolatos emlékhelyek felderítése történt meg, másrészt a Baja-Baranyai Köztársaság magyar vezetői további munkálkodása jugoszláv területen, s az ezzel kapcsolatos archív anyag kutatása. A munkaprogram 1989-ben zárul, s a közös eredményeket kiadványban jelenteti meg a magyar és jugoszláv fél. Addig is folyamatosan történik a Jugoszláviában található magyar vonatkozású történelmi emlékhelyek kutatása, s az elhelyezésre kerülő emléktáblákra vonatkozó javaslatok felterjesztése, amelyek közül néhány már eddig is megvalósult. A jelölt történelmi emlékhelyek országos kataszterének és az emlékhely-atlasz anyagának kiadása még várat magára. Reméljük, hogy belátható időn belül lesz olyan kiadó, amely a megjelentetést magára vállalja. Érdemes lenne azon is gondolkodni, hogy nem lenne-e célszerű akár topográfiai, akár tematikus bontásban, füzetenként megjelentetni a katasztert. Az előbbi főként a megyék számára lenne hasznos, az utóbbi felhasználható lenne a történelemoktatásban. A szovjet hősi emlékművek és temetők gyűjteményének kiadását a szovjet fél magára vállalta. Reméljük, ezt a könyvet rövidesen kezünkben tarthatjuk. A múzeum a következő években tovább kívánja folytatni az emlékhelyek adatainak gyűjtését, de most már a jelöletlen emlékhelyek felkutatását tartja elsődleges feladatának. A jelölt emlékhelyek adatainak gyűjtése mellett már eddig is voltak adatai jelöletlen emlékhelyekről is. Ezt a munkát kiszélesíti most a kutatógárda, s ismételten országos együttmunkálkodást szeretne elérni és szakmai segítséget. Elkészültek az újabb kérdőívek, amelyeket az egész ország területén szeretne eljuttatni mindenkihez, aki kedvet és tehetséget érez ehhez a munkához. Reméljük, a korábbi évekhez hasonló eredményeket fogunk ismét elérni.