Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)

Dr. Friedrich Bouvier: A stájerországi vas útja

66. Vordernberg, 14-es kerékmű, úriház A bányásztestületi ház az oroszlán-udvarral az üzem tulajdonában volt. 67. Hieflau, vashíd Most elhagyjuk Vordernberget és kohóit, és meglátogatjuk azokat a helyeket, ahonnan a hámor részére a szükséges anyagot szállították. Faszállítás szempontjából Hieflau igen fontos szerepet játszik. 68. Hieflau, a régifageréb helye Egy hatalmas telep, ahol az Enns folyón leúszó fát felfogták. 69. Hieflau, régi szénégető kunyhók A szénégetők a leúsztatott fát a helyszínen feldolgozták, faszenet készítettek. 70. Hieflau, Fő utca A helység képét még mindig a gerébtelep hivatalháza határozza meg. 71. Hieflau, Fő utca A keresztbe rakott kalapácsok arra emlékeztetnek, hogy a XIX. században Hieflauban is működtek kohók (1816— 1923). 72. Hieflau, Betonhíd A hidat 1930-ban építették egy Enns melletti erőművel kapcsolatosan és ez már műemlék. Ezen a hídon vezet a vas útja észak felé. 73. Lainbach, úriház A XV. századtól kezdve nagyon sok kerékmester a kevés fa miatt az Enns-höz és ennek mellékfolyóihoz vándorolt. Itt is megtalálhatók a vasfeldolgozás maradványai. 74. St. Gallen, kovácsműhely Az egykori vasipar nagy épületei mellett a sok kis üzem, pl. számos kovácsműhely, sok gondot okoznak a műemlékvédelemnek. (Üresen állnak, nincs funkciójuk.) 75. Gross-Reifling, régi gabonatároló Ez a két gabonatároló az „Innersbergi főegyesülésnek" mint készlet- és élelmiszerraktár szolgált. A természetbeni fizetés igen jelentős része volt a béreknek. Ma a nagy tárlóban a „Silvanum" múzeum található (modellek). 76. Radmer, Greifenbergi kastély Az erzbergi ércbányászat mellett a kisebb mellékvölgyekben is — pl. a Radmer völgyben — volt vasércbányászat. Ezeket már rég felszámolták. A félig romokban heverő greifenbergi kastély hosszú ideig a radmeri hámor urainak birtokában volt, utoljára vadászkastély volt. Sürgősen restaurálni kell és új funkcióval kell ellátni. 77. Radmer, Greifenbergi kastély, portál 78. Leoben, bányászati egyetem Az 1848-as forradalom következtében a selmeci Bányászati Akadémiáról sok hallgató jött ide, és így a vordernbergi bányászati tanintézet túlzsúfolttá vált. Leobenbe költözött át, ahol különböző helyeken adtak részére otthont. Mint bányászati egyetem, az 1910-ben épült főiskolai épületben került elhelyezésre, és nemzetközi tekintélynek örvend. Leoben Ausztria bányászati fővárosa. 79. Leoben, VöestAlpine kutatóközpont A Vöest-Alpine Kutató- és Számítóközpontja az acéltechnológia virágkorában keletkezett 1969—1974 között, demonstratív épületként, a lehető legtöbb acél felhasználásával. Az építészek Domenig és Huth. 188 l-ben egyesítették az Erzbergnél működő bányatársaságokat az ALPINEN Bányászati Társasággal. AII. világháború idején a németek ezeket a társaságokat beolvasztották a német fegyvergyártási iparba, a háború után ezeket államosították. Jelenlegi neve: Vereinigte Österreichische Eisen- und Stahlwerke-Alpine Montan. 80. Donawitz üzemterület Donawitzban az ásványi szén használatát vezették be faszén helyett. Ezzel együtt járt a kohászat nagyipari fejlesztése az LD-eljárással, tuskóöntéssel. Linz mellett ma itt van Ausztria második legnagyobb kohászati műve. Napjainkban az ércszállítás mellékutakon, kerülő utakon történik. 81. Donawitz üzemterület Ma ezek a telepek képezik a „vas útja" drámai lezárását. Ennek már ma is szinte csak történeti jelentősége van. Az eluralkodó acélkrízis talán ezt az üzemet is a holnap műemlékévé fogja tenni. 82. ERZBERG A technikai fejlődés megkívánja a maga adóját. Ha a vastermelés a XIX. század elejétől nem lett volna megnövelve — akkor ez 40 ezer tonna volt —, akkor a bányászatnak még 8500 évre lennének tartalékai. A szállítási teljesítmény gigantikus gépek beállításával (napi 10 ezer tonna) 40 év alatt kimeríti a készletet. Akkor Erzberg Ausztria legnagyobb ipari műemléke lesz. A foglalkoztatottak száma 1960 óta 4800-ról 800-ra csökkent. Erzberg és a vas útjának jelentősége megmarad majd ennek a területnek iparkultúrájában. A szövetség, az ország, az érintett közösségek és bányatörténeti egyesületek sokat fáradoznak az egyedülálló iparvilág műemlékei érdekében.