Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)

Falko Funkat: Műemlék kategóriák az NDK-ban és a legújabb idők történelméhez kapcsolódó, erre érdemes tárgyak

FALKO FUNKAT MŰEMLÉKKATEGÓRIÁK AZ NDK-BAN ÉS A LEGÜJABB IDŐK TÖRTÉNELMÉHEZ KAPCSOLÓDÓ, ERRE ÉRDEMES TÁRGYAK A műemlékvédelem az NDK-ban a kultúrpolitika fontos része. Az első, 1952-ben kibocsátott rendelet a „Nemzeti és kulturális műemlékek megőrzéséről és gondozásáról" alapján, az első műemlékvédelemmel kapcsolatos munkák a háborúban megkárosodott műemlékek felépítésére, valamint az új társadalmi hasznosításukra és hatásos bevonásukra irányult a városközpont új kialakításában. A Német Demokratikus Köztársaságban a műemlékvédelmi törvény 1975 óta van érvényben. Ez a törvény úgy határozza meg a műemlék fogalmát, mint a politikai, kulturális és gazdasági fejlődés tárgyi bizonyítékait, mint történelmi emlékeket, amelyek ennek az útját egészen a szocialista jelenkorig mutatják be. Ez a jelenre való utalás azt juttatja kifejezésre, hogy a műemlék fogalmában nem létezik időbehatárolás. így a műemlékvédők az NDK műemlékvédelmi törvényében 6 kategóriát különböztetnek meg, hogy a műemlék fogalmát folyamatosan továbbfejlesszék: 1. Jelentős történelmi és kulturális eseményekkel, politikai személyiségekkel, művészettel és tudománnyal kapcsolatos műemlékek, valamint az ezekhez kapcsolódó épületek vagy működési helyek. Példák erre a Luther emlékhelyek; a „nagy parasztháború" emlékhelye; Allstedt vára; Bach, Händel, Schütz emlékhelyei; a felszabadítási háborúk emlékhelyei (1806—1813); Wilhelm Pieck, az NDK első elnökének emlékháza. 2. Műemlékek a dolgozó rétegek, osztályok kultúrájával és életmódjával kapcsolatosan. Itt gondolunk tipikus településekre, berendezéseikkel együtt. Ebbe a kategóriába tartoznak például régi parasztházak (legtöbb esetben szabadtéri múzeumok), gyárosok villái és új paraszttelepülések, amelyek 1945 után keletkeztek. 3. A termelés- és közlekedéstörténet műemlékei, az úgynevezett „műszaki emlékek". Példák erre a kézművesek (iparosok) termelési helyei, mint pl. egy történelmi falusi kovácsműhely; szél- és vízimalmok; hidak, hajók, gőzgépek, vasutak és létesítmények, ipari termelési létesítmények. 4. Városépítési és építészeti műemlékek. Ide tartoznak helyi létesítmények; városmagok, mint pl. Quedlingburg és Naumburg, utcák és terek, várak, kastélyok, tanácsházak, polgárházak, templomok, kolostorok, építészeti részletek, belső terek és azok berendezései. 5. A táj- és kertkiképzés emlékei. Példák erre parkok, temetők, várfalak. 6. A képzőművészeti és alkalmazott művészeti emlékek. Ezek a műemlékek a festészet, grafika, szobrászat, iparművészet területéhez tartoznak. Abban különböznek a múzeumi tárgyaktól, hogy valamilyen épülethez vannak kötve. Ezekben a kategóriákban az NDK-ban 48 ezer tárgy van. A munka ezekkel a tárgyakkal bevált. De a kategóriákat nem dogmaként kezeük. Sok olyan műemléki tárgy létezik, amelyet már több kategóriába besoroltak. Ha például egy jelentős személyiség működési helye egy építészeti műemlék és ezen kívül a belső terek gazdagon vannak berendezve és értékes festményekkel is rendelkeznek, mint például az előbb említett Händel ház, akkor mai felfogásunknak megfelelően a kultúrpolitikai jelentőség szerint döntenek. Döntő mindig az arra érdemes tárgynak a védelem alá helyezése. Hogy milyen széles a műemlékek nyilvántartásba vételének köre a legkülönbözőbb korokon keresztül a jelenig, azt az alant felsorolt épületekkel tudnám illusztrálni: < — Giebichenstein vára, X. század, a giebichensteini híddal, — a Móric-templom Halléban, késő gótikus csarnoktemplom 1388-ból, — fachwerkes ház Osterwieckben, — közhivatali épület, 1929 (Knauthe), — sportcsarnok Halle-Újvárosban, 1967. ; A műemléki törvény gyakorlati alkalmazását néhány Halle városával kapcsolatos példán keresztül szeretném bemutatni, mivel otthonom itt van. Halle városa 1026 éves története folyamán igen sok változáson ment keresztül. Ehhez nemcsak háborúk és tűzvészek vezettek, hanem mindenekelőtt az építési tevékenységnek azok a ragyogó időszakai, melyeket a gazdasági politika alapozott meg. Ennek ellenére a város alapstruktúrája, amely már a XII. században is a régi piac körül jött létre és a következő századokban tovább fejlődött, még ma is megvan. A jelen évtizedet is mozgalmas építési tevékenység jellemzi. A lakásépítési program teljesítéséről van szó, amely egységek megtartásából, korszerűsítéséből, rekonstrukciókból áll. Ebbe a rendszerbe teljes mértékben integrálódott a műemlékvédelem fejlesztése, a szociálpolitikával, az építés- és kultúrpolitikával egybehangzóan.