Műemlékállományunk bővülése, új műemlékfajták (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1987 Eger, 1987)

Bugár-Mészáros Károly: Agrártörténeti emlékek és védelmük

Reprezentatív térfal-kompozíciót alkot Sárvár Újmajor az országút felől nézve. Oromzat-kerítés-diadalív-kerítéshosszhomlokzat -kerítés-diadalív-kerítés-oromzat szimmetria kellően rangossá teszi a bajor királyi hercegi majort. Az 1785-ben alapított mezőhegyesi ménesbirtok értelmi szerzője Csekonics József köznemes vértesszázados volt. Az építészeti gondozása a Helytartótanács alá tartozott, és onnan rendelték ki előbb a pesti Jung Józsefet, később Hild Jánost. Jung szerepe felmerült a hatvan-nagy gombosi major építésénél is. A mezőhegyesi majorkompozíció is háromudvaros, de ott hosszában épült a reprezentatív diadalívekre felfűzött út. A középső udvarban áll a barokk hármas sugárút tengelyében a ménesparancsnoki kastély, Jung József műve. A lovarda irányába a portikusz fölött a jellegzetes „sátorszoba", amely a katonai reprezentáció kelléke volt Napóleon idejében. Ezt később svájci faverandára cserélték. A középső udvar közepén áll Hild lovardája. Az északi és a déli udvarokban két, emeletes tornácos épületben lakott a tisztikar, és az udvarban kapott helyet a legértékesebb lovak, a törzsmének istállója is. A 44 000 katasztrális holdas birtokot 88 táblára osztották. A központban éltek a katonák és a gazdatisztek. Négy kerületközpontot alakítottak ki, ahol a nagymagtárak álltak és a cselédség ott lakott, ezek voltak a növénytermesztés központjai, és végül mintegy 20 majorban egy-egy csikós család gondozott kb. 100 lovat a szép íves istállókban. A kerületközpontokban az intézői lakon kívül majorházak, cselédházakban éltek a cselédek, ezekre példa a 39-es majori házak, vagy a sátorhelyi újjáélesztett majorházak, vagy Ormánypuszta népies szecessziós majorházai. Jellegzetes kelléke volt a majoroknak a harangláb, amely a munka kezdetét, az ebédidőt és a végét jelezte. A csikósmajorok jellegzetes csikósházai is típusterv szerint épültek. Ezek a házak a hóviharok által tépázott pusztában a földbe félig besüllyesztve épültek. Boltozottak voltak, ezért klimatikusan a szélsőséges időjárást jól viselték. Különlegességüket a donga végén lévő félkör alaprajzú külsőkéményes apsziskonyhájuk adta. Az apsziskonyhára analóg példát eddig egy dubrovniki házon lehetett találni, ahol az apsziskonyha az utca felé fordult ki. Mezőhegyesen a 48-i ménesben egy, a 18-as majorban kettő ilyen ház maradt fenn. Mezőhegyes kapcsán érdemes megemlékezni a XVIII. század végi forradalmi építészeti és tárgyformálási törekvésekből kinövő kubista empire stílusirányzatról, amelynek markáns kibontakozására éppen a mezőgazdasági építészet célszerű és túlzott díszítésektől mentes igénye adott lehetőséget. Hasonló az eset, az ipari építészet és a modern építészet összefüggésében. A kubista-empire irányzat azért is fontos számunkra, mert ez a történeti stílus áll legközelebb az 1980-as évek posztmodern építészeti formatörekvéseihez. A mezőhegyesi ív-pillérsoros homlokzatú istállók és magtárak kemény plasztikája a római birodalom vízvezetékeit és sportlétesítményeit idézik. Eltűnik már az 1790-es évek templomain látható bélelés az ívekben. A kubista gondolkodás hazai festészeti emlékei a noszvaji De la Motte kastély lépcsőházi kubista falképfigurái. Az 1784 körüli Boullet-féle Newton emlék gömbház, Ledoux gömb alakú mezőőr laka. A gömb íróasztal, a mezőhegyesi Nonius Hotel l-es szobájának szalongarnitúrája, amelynek asztallapja növekvő átmérőjű henger fölötti gömbön nyugszik és a teljesen nyers tömegkapcsolatú nagykőrösi Dabasi-Halász kúria tornáca elé épített türbe tömegeivel mindennek a gondolatkörnek letéteményesei. A 200 éves mezőhegyesi mezőgazdasági falanszter temetője is értékes, sírkövei védelmet érdemelnek. Egészen sajátos azonban az ellipszis alaprajzú, de romantikus temetőkápolna, amelybe 1815-ben már temettek is. Megkockáztathatjuk azt a föltevést, hogy ez is Hild János műve, aki az 1800-as évek elején a pesti belvárosi templomot restaurálta és neogót szószéket és oltárt is tervezett. A korai hazai romantizálás kimagasló emléke ez a temetőkápolna. Mezőhegyes parkjában 1847-ben épült egy klasszicista templom, ami arról nevezetes, hogy állami tulajdon volt, a plébániával együtt és csak 1963-ban adták át az egyháznak. A majoroknál gondot fordítottak a parkokra is. Mezőhegyesen a hármas sugárúton belül angolpark volt. A majorudvarokban ma is szép fák vannak, különösen az 1819-ben ültetett teljesen ép lombkoronája platán figyelemre méltó. A vasútállomás és a vadászvendéglőtől a fachwerkes Central Szállóig 12 díszes árkádíwel rózsalugas vezetett. Ennek helyreállítása küszöbön áll. A tájban is érdekes geometriai formájú erdők találhatók. Az istállók szél elleni védelmére kifli alakú erdősávot telepítettek. A 65-i ménes futópályájának belsejében ovális alakú erdő van. Meg kell emlékeznünk a majorok kereskedelmi tevékenységéhez elengedhetetlenül szükséges vendéglátó létesítményekről is, ahol a felvásárlók és hajtóik megszánhattak. Mezőhegyesen a hármasudvar mellett már 1789-ben készen állt az emeletes vendégfogadó. A csikósok számára az ómezőhegyesi csikóscsárda állt rendelkezésre. A vasút megjelenéséig, a vízi utaktól távoli helyeken az állathajtás, vonultatás fontos állomáshelyei a csárdák voltak, mivel csordát, ménest lakott területen a fertőzésveszély miatt áthajtani nem volt szabad. A közlekedés fontos segítői a hidak, így az 1827-ben épült hortobágyi, kilenclyukú empire híd is az agrár kereskedelmet szolgálták. Debrecen városa, mint birtokos építtette a csárdát a hídhoz, a jó ellátás céljából. A csárdák 15—20 km-enként épültek, amely megfelelt egy étkezési ciklusnak a hajtás napján. Békés megye legnevezetesebb csárdája a kondorosi volt, amely egy kb. 40—45 km átmérőjű puszta közepén áll, nyolc út találkozásánál. A csárdák az uradalom épületei, benne az uradalom termékeit árulják. Kondoroson a csárdához 100 hold föld tartozott, amelynek 2/3-át legelőnek kellett meghagyni az átvonuló állatok táplálására, 1/3-át pedig művelték és annak terményét a csárdamagtárban helyezték el. Ez a magtár a régi ábrázoláson látható, ma kissé átalakítva megvan, helyreállítása küszöbön áll. A Kondorosi Csárda helyreállításánál a belső terek korhű hangulatú visszaállítása volt a fő célunk, hogy reprezentálja a XVIII. század végi hazai agrárkereskedelmi kultúrát. Sok állami gazdaság birtokába került csárda az uradalmak államosítása alkalmával. Azok helyreállításánál is a kondorosi elveket szeretnénk érvényesíteni. Külön figyelmet érdemel a szántódpusztai major történeti bútorokkal béren- ^ dezett öregcsárdája, amely a csárda-helyreállítás legszebb dunántúli példája. ^-^»JOV^S. -