A népi építészet védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1985 Eger, 1985)

Maria Medvecka: A népi műemlékek védelme Csehszlovákiában

um, Banská Stiavicnában, melyek építés alatt vannak. Elkezdték Nyitrában egy mezőgazdasági Múzeum építését. A központi múzeumokon kívül még létesíteni akarnak Szlovákiában 7 regionális múzeumot népi építészettel kapcsolatosan. Négy már meglett nyitva. Más helyeken is vannak kiállítások népi építészettel kapcsolatosan. Igen nagy a szabadtéri múzeumok látogatottsága és népszerűségük egyre nő. Jelentősége a hagyományos életmód eltűnésével csak nőni fog. A népi építészet emlékeinek hasznosítása „in situ" Miután a parasztgazdaság — a tanya — funkcióját elvesztette, értékesítés nélkül ez annak a pusztulását jelenti. Ezért jelent nagy problémát egy új funkciónak a keresése ezek számára. A legmegfelelőbb ezek kulturális és népművelési célokra való felhasználása, amely zavaró beavatkozás nélkül lehetővé teszi a műemlék megtartását. Múzeumként — gazdasági okoknál fogva — ezeknek csak egy kis hányadát lehet használni. A többi lehetőségek közül megfelelő volt még ezen épületek üdülési célokra szolgáló hasznosítása. A parasztházak magánnyaralóként való felhasználása először Csehországban, majd Szlovákiában is elterjedt. Olyan területeken, melyek vonzóak voltak üdülés céljára, nagyon sok települési komplexum került felújításra. Az egyéni üdülés használja és értékesíti a régi épületállományt falun és ez gazdasági és kulturális segítséget is jelent. Az átépítés ezeken a településeken területi tervdokumentáció alapján történik, azzal a céllal, hogy a pozitív értékeket, a beépítési jelleget, az architektúrát anyagában és karakterében megőrizhessék. Az üdülés célját szolgáló új létesítményeket a környezet figyelembevételével hozzák létre, úgy, hogy a település karaktere megmaradjon. Vonatkozik ez kisebb tárgyakra is mint kutak, haranglábak, szabadon álló plasztikák, facsoportok. A népi építészet emlékeinek üdülő célokra való értékesítése mellett jó volna az együttesek felhasználása a tömegturizmus céljaira. Ez eddig csak kivételes esetekben sikerült. Csak ritkán sikerül a tulajdonosokat rávenni, hogy házaikat eladják a turista szervezeteknek, különösen akkor, ha az egyéni érdeklődők magasabb árat fizetnek. A műemlékek megóvásának érdekében szükséges lenne megfelelő, ezzel kapcsolatos rendelkezéseket hozni. A pozitív változás ellenére, hogy a lakosság az utolsó évtizedben több érdeklődést tanúsít a népi műemlékek iránt, ezek a műemlékek mégis azt a csoportot képezik, amelyek a legnagyobb veszélyeztetésnek vannak kitéve. A falusi települések gyors átalakulása újabb problémák elé állít. Szlovákia vidéki (falusi) területein oly sok magánházat építettek 1980-ig, hogy ezek majdnem a felét képezik az egész új lakásalapunknak. A mi feladatunk a falusi települések régi magját az új építési koncepciókba beilleszteni, ez a környezet minőségénekjavításához is hozzájárulna. Példa ennek a tendenciának bevezetésére egy feladat, amelyet ebben az évben oldottunk meg a műemlékvédelem elveinek kidolgozásával a történelmi urbanisztikus népi építészeti együttessel kapcsolatosan Zaharska Bystricán. Ennek a Pozsonyhoz csatolt községnek a telekkönyvébe belekerült egy új lakónegyed építése. Az eredeti terv szerint fel kellett volna számolni az összes régi épületet. Végül is a községben megtartottak számos népi építészeti emléket, valamint más műemléket is. Tárgyaltunk a tervezőkkel és egy olyan megegyezés jött létre, mely szerint a régi mag legértékesebb része megmarad és itt egy gyalogoszónát alakítanak ki. Egy aktuális feladata a cseh és a szlovák műemlékvédelemnek a települési hálózat átépítési folyamatának keretében, egy koncepció kidolgozása, a történelmi vidéki települések védelmére. A védelmet rezervátum és zóna formájában oldanánk meg. A műemlékek jelentős kulturális és anyagi értékeket képviselnek. Ezeknek értékesítése és beillesztése a településstruktúrába szükséges a kontinuitás megóvása szempontjából a vidéki területek építészetének fejlődésében. Végül is ösztönzésként a vitához azt szeretném kihangsúlyozni, hogy előadásom összeállításánál a különbség a műemlékegyüttes ,,in situ" értelmezése és múzeumi célok használatára sok nehézséget okozott, a tények osztályozásánál. A cseh irodalomban azok a műemlékek (népi építészetre vonatkoztatva), melyek ,jn situ" szolgálnak muzeális célokat, a szabadtéri múzeumok mellé vannak besorolva, akkor is, ha nem lettek hozott tárgyakkal kiegészítve. Szlovákiában a felfogás ezekkel a tárgyakkal az, hogy ezek „in situ" védett műemlékek muzeális funkcióival. Érdekel engem, hogy ez Magyarországon hogy van és érdekel a kollégák véleménye arról, hogy ők ezt az elhatárolást fontosnak tartják-e a két védettségi forma megjelölésénél. Köszönöm figyelmüket.