A népi építészet védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1985 Eger, 1985)

Maria Medvecka: A népi műemlékek védelme Csehszlovákiában

Bevezetésül szükségesnek tartom önöket arról tájékoztatni, hogy ezen előadás súlypontja szlovák anyagon alapszik, amelyet cseh és morva irodalommal kiegészítettem. Mint a pozsonyi Állami Műemlékvédelmi Intézet munkatársa, rám hárul a népi építészeti műemlékek problémáinak megoldása Szlovákiában. A cseh népi építészettel kapcsolatos védelem hasonló feladatokat old meg. Én ezeket interpretálni fogom, amennyiben ezek előttem a cseh szakirodalomból ismertek. De az ilyen megközelítés nem pótolhatja a személyes tapasztalatokat. A történelemből: A népi építészetet I. Puskar úgy definiálja, mint a nemzet építészeti örökségét. Ez pedig az, amit a nép a történelmi fejlődése során alkotott, hogy ezeket lakás, gazdasági és kulturális célokra felhasználja, vagy esetleg más célokra is. A népi építészet a természetes környezet hatására alakult ki és befolyásolták ezt még a munka, a foglalkozás, a különböző kiváltságok, a rendeletek, a törvények, valamint a társadalmi viszonyok. A nagy különbségek a természeti és a kultúrtörténeti viszonyok között a népi építészet fejlődésének során — a mi területünkön - az okai a jelentős differenciáltságnak. A népi építészeti műemlékek alapja Csehszlovákiában igen sokrétű, ez tükröződik a különböző tájak építészetében, mind Csehországban, mind Szlovákiában. A múltban úgy tűnt, hogy ezek gazdagsága, kimeríthetetlen. A népművészet ismerői és kedvelői a 19. század második felében és a 20. század elején kiállításokat rendeztek, ahol bemutatták a népi építészet különböző típusait. A kiállítások sikere odavezetett, hogy múzeumokat hoztak létre a népi építészettel kapcsolatosan, követve a skandináv példákat. Csak a 20. század első felében sikerült a népi építészet számára egy múzeumot felépíteni, mégpedig Kelet-Morvaországban Pozsnov pod Radhostem-ben, melyet 1925-ben nyitottak meg. Az akkori műemlékvédelmi szervezet egyik legjelentősebb ténykedése a népi építészettel kapcsolatosan, az volt, hogy újra felépítették az Észak-Szlovákiában fekvő Cicmány községet. Ennek a községnek nagy része az 1921-es tűzvész alkalmával megsemmisült. Az okozott kár nem csak anyagi volt, hanem kulturális természetű is. Cicmány község népi arca 1895 óta vált igen ismertté. Prágában a cseh etnográfiai kiállítás keretében, amely a szlovákiai faépítészetet kívánta bemutatni, bemutatták egy cicmányi ház másolatát. A községnek azon a részén, ahol a tűz nem pusztított, a lakosok már ekkor nem csak fából készült házakat emeltek. A műemlékvédelmi szervnek volt köszönhető, hogy a leégett részen, a helyi hagyományok szerint, faházakat építettek. Itt nem a fejlődés meggátolásáról volt szó, hanem arról, hogy értékeljék és használják a hagyományos népi építészeti formákat. Csehszlovákiában a népi építészet védelmére elsősorban a szocialista állam megalakulása után került sor. Az iparosodás és a mezőgazdaság kollektivizálása kedvező feltételeket teremtettek. A falvak életszínvonalának megemelkedése maga után vonta a lakással kapcsolatos magasabb igényeket is. A lakások korszerűsítése a vidéki településeken odavezetett, hogy megsemmisültek értékes népi épületek és viharos gyorsasággal jöttek létre építészeti értéket nélkülöző építmények. Ezek egyáltalán nem kapcsolódtak a környezethez vagy a hagyományos népi architektúrához. A falusi társadalom szemében a népi építkezési formák a haladás gátjaivá lettek és a műemlékvédelmi szervek minden erőfeszítése ellenére felszámolásra kerültek. Ezért kezdték el Szlovákiában is a népi építészet múzeumainak a létesítését. Elsőként egy ilyen múzeum Bardejovske Kupelében, Kelet-Szlovákiában nyílt meg 1965-ben. A műemléki védelem formái a népi építészettel kapcsolatosan A népi építészeti műemlékeket vagy keletkezésük helyén — ,,in situ" — vagy ezek számára létesített múzeumokban lehetséges megőrizni. Több esetben bevált az a gyakorlat is, hogy a két formát egyesítettük. A védelem alatt álló népi építészeti együttest a helyén - ,,in situ" - hagytuk és kiegészítettük egyes tárgyakkal. Ezek múzeumi szerepet töltenek most be (példa erre Kelet-Csehországban Visocina a chrudimi kerületben, Közép-Csehországban Trebiz Kladno kerületében). A keletkezés helyén egyedi műemlékeket védünk, de együtteseket is. Törekszünk a tárgyak maximális hitelességének megóvására.