A népi építészet védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1985 Eger, 1985)

Sisa Béla: Magyar települések fatornyai

sugárral, egy a templomtól külön levő helyen, közel mellette. Kezdik építeni 21 .-ik májusában és elvégezték ugyan­azon esztendőben, Novemberben. Építő mestere volt Oláh József akkor szeghalmi malommester." A török hódolt­ság után az Alföldön nagy lélekszámú települések, óriás falvak keletkeztek. Itt folyamatos feladatként jelentkezett minél nagyobb egyházi objektumok létesítése. Az ellenreformáció győzedelmes barokkja meghatározza a stílusirány­zatot. 1781-ben a türelmi rendelet után pedig a protestánsoknak is joga volt szilárd anyagú építőanyagból építeni templomaikat, és a puritán, egyszerű reformátusok tornyos, habarcsdíszes templomokat építettek. A belső liturgikus terükben egyszerűbbek és ténylegesen puritánabbak voltak, de külső megjelenési formájukban döntően hasonlítottak az „államvallás" a római katolikus egyház templomépítészeti objektumaihoz. Az 1700-as években meginduló nagyarányú építkezés azt eredményezte, hogy a fatemplomok és harangtornyok a hódoltságot érintő területről jóformán hírmondó nélkül eltűntek. Általános feltételezés, hogy az ácstechnikánk bölcsője Erdélyben ringott. Itt nagyszámú előkép is található volt, a fatornyok építéséhez, valamint az erdélyi fatechnika parádés eredményeket ért el. Nézzük meg a nagydisznói fiatornyos szász evangélikus templomot, — ezt és a hozzá hasonló templomok mintaként is szolgáltak. A több nemzetiségű Erdély­ben fatornyokat általában magyar területeken találunk. De megmaradt a szász területen is, egy kettős kupolás fa­torony a berethalmi szász evangélikus püspökség várkastélyában. Ez a torony külső megjelenési formájában jelentő­sen eltér a magyar területen levő tornyoktól. Nézzünk meg most néhány képet — a meglevő vagy a közelmúltban el­pusztult változatos formájú erdélyi fatornyokról: — Magyarbikal, — Marosfelfalu, — Mezőveresegyháza, — Mezőújlak, — Vicze, - Toldalag, — Galambod, — Póka, — Nagyfülöpös, — Ördöngősfüzes, - Mezőköplény, - Krasznarécse, -Ketesd. A linómetszeteket Debreceni László készítette 1929-ben. A süllyei harangláb 1773-ban készült. - Talán a legrégebbi datált harangtornyunk, a magyarsárosi 1600-ban készült, építette Szabó Mihály és Domonkos. A Felvidék megmaradt fatomyai méreteikben általában kisebbek, egyszerűbbek. Itt is feltűnik a tornyokon egy egyszerűbb galéria. A régi építésű nagyméretű tornyokkal viszont elvétve ezen a területen is találkozunk. — Szalonna, ref. harangláb .... a galériás haranglábat 1765-ben készítette Varga András helybeli ácsmes­ter. — Rásonysápbesencs, ref. harangláb .... XVIII. sz. ban épült galériás harangláb. — Kazincbarcika-Berente, ref. harangláb .... 1766 (?) ban készült. — Mályinka, ref. harangláb .... 1785-ben épült galériás torony .... a szoknyarész kialakítása, valamint a külső deszkaburkolat későbbi. — Berzék, ref. harangláb .... a XVIII. sz. végén épülhetett, az utóbbi időben teljesen szétbontották, az újjáépítés során megszüntették az eredeti rácsos szerkezetet. — Radostyán, ref. harangláb .... a hatszög alaprajzú torony 1762-ben épült.... a galériában levő harang­tartó állvány vésett évszáma: 1860? — Gácsfalu, r. k. harangláb .... készítette Polini János 1673-ban .... A toronygombon talált írás sze­rint „Makfalvay János Gácsvára gondja viselője saját aláírása mellett bizonyítja, hogy Ő minekutána a Török rabságból 1666. eszt. kiszabadult, még fogságban tett fogadást 1674. eszt. 13-dik Nov. végre is hajtotta." Erdély és Felvidék által közrezárt területen, amelyen a török hódoltság egyáltalán nem vagy csak részben érin­tett, nagy számú fatorony maradt fenn. Itt általános típus a galériás, szoknyás harangláb, erősen sudár, csúcsíves jellegű. Ezen a területen van Vámosatya település, amelynek mesterei híres toronyépítők voltak. Arról is van adatunk, hogy tor­nyot előregyártva szállítottak a rendeltetési helyére. — Nemesborzova, ref. harangláb .... az 1676-ban épült konzolos galériás fiatornyos harangtornyot Szentendrére az Országos Szabadtéri Néprajzi Múzeumba telepítették át. — Nyírbátor, ref. harangláb .... az 1640 körül épült hatalmas méretű galériás, konzolos kettős sisakos, fiatornyos harangtorony Magyarország legnagyobb méretű harangtornya. — Zsurk, ref. harangláb .... hagyomány szerint az 1600-as években épült, konzolos galériás négyfia­tornyos földszinti része befalazva, torony törzsén zsalus ablak. — Lónya, ref. harangláb .... 1781-ben épült konzolos galériás, fiatornyos harangláb. A fiatornyok sisakja köralaprajzú. — Kölese, ref. harangláb .... 1794-ben épült konzolos galériás torony, sisakja nyolcszög záródású. — Piricse, ref. harangláb .... 1791-ben épült galériás harangtorony. — Vámosatya, ref. harangláb .... konzolos galériás, fiatornyos harangláb, — épült 1690 körül. Vámosatyán híres toronyépítő mesterek dolgoztak. — Csaroda, ref. harangláb .... a XVIII. sz. végén épült galériás harangtorony középkori eredetű tornyos

Next

/
Thumbnails
Contents