A népi építészet védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1985 Eger, 1985)

Mendele Ferenc: A népi építészeti emlékek védelmének módszerei napjainkban

(Az Ófalu közepén álló templom helyreállítása a közelmúltban fejeződött be, és a Szárhegyet koronázó gótikus vár restaurálása is folytatódik. A falut körülölelő 14,2 ha-os területet a közelmúltban Tájvédelmi Körzetté nyilvánították. Szigliget védett területe mintegy 120 portát foglal magában. A 44 egyedileg is védett műemléket anyagi támogatásunkkal a tulajdonosok egyelőre megfelelően gondozzák, ennek ellenére a műemléki szempontból legrangosabb épületek köztulajdonba vételét és szakszerű helyreállítását szükségesnek tartjuk. (Az Ady E. utca megmentését szorgalmazzuk elsősorban.) Csongrád műemléki jelentőségű területén 65 ,,föidfalas" épület áll, ebből 25 egyedileg is védett. (Az épületek között legnagyobb számmal halász- zsellérházakat — ezek között sok ún. iker-zsellérházat — találunk, de a nagyobb méretű tanyásgazda-ház sem ritka.) Első ütemben az öregvár u. 17 épületének helyreállítására kerül sor. Ezekben vendégházakat, turistaszállókat, múzeumi és kiállítóhelyiségeket, valamint vendéglátóipari és idegenforgalmi egységeket tervezünk kialakítani. A védett terület nagyobb részét továbbra is lakottan szeretnénk védeni és gondozni. Fertőrákoson a műemléki jelentőségű terület határa északon és délen az egykori városfallal esik egybe, a másik két oldalon a pajták sorával zárul. (A település kora-középkori morfológiai fejlődésének két fázisára dr. Vargha László világított rá.)Eszerint a volt mezőváros magva a Fő utca kis orsószerű bővületénél volt. Itt lényegében egy halmaz-településjött létre. A Fő utca másik része a XVI. században épült be. A falu oromzatos homlokzatos házainak egységes építészeti arculata az 1843. évi tűzvészt követő újjáépítés során alakul ki, bár a későbarokk, klasszicizáló és eklektikus homlokzatú épületek közül jónéhány sejthetően középkori eredetű. Az 1974-ben készített rekonstrukciós terv a jelenleg is védett 50 objektumon kívül (ebből 42 a népi műemlék) több mint 100 porta épületeit érinti. A tervezők arra törekedtek, hogy a település a jövőben itt is elsősorban lakóhelyi funkciót töltsön be. A szalafői szeres település a közeljövőben lesz műemléki jelentőségű terület. A hét szer egyikéből — a Pityerszerből — szabadtéri néprajzi múzeumot alakít ki a megye. A község közösségi igényeit a hagyományoknak megfelelően a Templomszer épületeiben tervezzük megvalósítani. A település többi részét jelenlegi formájában lakó-és üdülőhelynek gondoljuk megtartani. A rekonstrukciós terv 25—30 objektum egyedi védelmét tartja szükségesnek a közel 150 portából álló teljes belterület védelmén kívül. A sok gonddal járó (és a társadalomtudományok művelőit is vitára késztető) utcásodási tendenciák visszaszorításával is foglalkozik az előterjesztés, sőt új lakóház típusokat is kidolgoztak Szalafőre a tervezők. A falusi műemléki együttesekhez hasonló gondokat és feladatokat jelentenek a hegyközségek, szőlőhegyek présházai és pincéi. Aszófőn a „Vörösmáli", Mórichídán az Ürgehegyi pincesor, Palkonya és Villánykövesd borházai, Petőmihályfa Barkócza-hegyén a boronapmcék — és a sort még folytathatnánk — tanúskodnak erről. Máshol — kiemelten a Balaton körzetében — szívesen töltik a szabadságukat is ezekben a nyaralókká formált népi műemlékekben az emberek. Lehetőségeinkhez mérten anyagilag is támogatjuk ezeket a több esetben is jó példával szolgáló kezdeményezéseket. Természetesen a divat itt is számtalan torzulást eredményez. Jellemzésként Cákot hozzuk fel példának, ahol a természeti környezet varázsa, az épületek szépsége sok embert ösztökélt arra, hogy pihenőhelyül ezt a területet válassza. Ennek eredménye — kevés kivétellel — elszomorító. Emeletessé és (toldásokkal) terpeszkedővé dagasztott épületek bontják meg a népi építészeti együttest. (Ezért a megyei múzeum ,Jielyi áttelepítésre,, kényszerült, s csak így sikerült bemutatni egy összefüggő pincesort.) Az ehhez hasonló torzulások megakadályozása is, a helyreállítási munkák meggyorsítása is valamennyiünk feladata, mint ahogy — Klaniczay Tiborra hivatkozva -, annak elfogadtatása is, hogy egy nemzeti civilizáció ereje, életképessége nemcsak az alkotni tudásban nyilvánul meg... hanem a megőrzésben is". A megőrzendők sorában helye kell hogy legyen a népi műemlékeknek is!