A népi építészet védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1985 Eger, 1985)

Szigetvári János: Festett famennyezetek, református templomok Dél-Baranyában

Az 1975—76-os múzeumi évkönyben idézik egy bizonyos Bonyár Péter szavait a kórósi templomról:.... „annyi szín van, valamennyi család vót akkor. Vótak má nekünk ezek a régiség kutatók. Ezek osztán főkutattak .... hogy van nálunk ez a jéddzőkönyvvezetés .... ebbe találták meg, hogy az a rajz minden családnak a jelképét képezi" (1946). Máshol: Baksay Sándor 1896-ban írt Cun templomáról „ . .. . mikor felépül a templom és mikor annak majdnem 4 öl magasságú falára ráborul a kék virágos deszka-mennyezet, melynek koczkáit ügyes asztalos-kéz a földmívelő életéből vett motívumokkal (sarló, és ekevas, kék fürtökkel megrakott szöllötő, vagy búzakévék stb.) ékesíti: felteszi a kérdést az ennyi szépség szemléletén dagadozó ormánsági kebel: mellyik szebb már most: a pécsi püspök temploma-e, vagy a czuni szent eklézsiáé?" Azt feleli rá a czuni kurátor: „A mienk. A pécsi asztalosok nem tudnának ilyen szép nehéz kötött kévéket festeni." Sajnos,ez a templombelső teljesen elpusztult! Egy másik leírás Turonyról szól: ,, — Temploma az Árpádok alatt épülhetett .... 1709-ben a rácok a faluval együtt a templomot is fölégették. A lakosok akkor elhúzódtak .... a templom 1726-ban visszahívta őket a régi faluba. A falak állottak még, bár meglazulva, mindkét oldalon kőlábakkal erősítették meg azokat.... Azelőtt a templom bolthajtásos volt, most deszkával fedték, s a mennyezetet négyzetenként régi magyar mintájú festményekkel díszítették minden négyzetet mással. 1913-ban ez a mennyezet elkorhadt. A festményeket a Zsolnay-gyár lemintázta s majolika készítményeinél felhasználta." Vagy Vajszlóról: .... „Az 1784-85-ben épült a templom erős matériából, deszka mennyezete kifestve " Ma ebből sem látható semmi. Az átalakítások és a másodlagos beépítések ugyancsak sok kárt okoztak. Jó példa erre a jelenleg felújítás alatt levő adorjási templom. Érdekesség az, hogy itt leírva megtalálható a festőmester neve Szaitz Jakab 1836-ból. De a régi bizonyosan a XVIII. századból való táblákat a mai szószék lépcsőfeljárója alá helyezték porfogónak. A szétfürészelt deszkák védőborításként szerepelnek. A kovácshidai kórusfenék kazetták is bizonyára másodlagos beépítésűek. Ám ezek még ilyen állapotban is megmaradtak, nem úgy, mint korunk műve (1972!). A nemeskei templombelső kazettáit habarcsládának használta fel a vasbeton kórust építő kisiparos a Tanács és a pap segédletével és tudomásával. A nemeskei roncsokat Tatára sikerült a Református Gyűjteményi Tanács számára megmenteni és restauráltatni. A Janus Pannonius Múzeum munkatársai jelenleg infrafótokkal — festékréteg alatti motívum keresésével kutatnak és munkájuk eredményes volt. így: — Merenyén 29 tábla-festés mutatható ki, — Terehegyen letisztítás után sárga alapon piros és fekete nagytudású mester kezemüve került elő virágmintás ornamentikával. — Zaláta templomában a leszakadt nádszövet vakolat alól festett táblák kerültek elő, amelyek az 1778 után templomba másodlagosan kerültek. A padelőkön a mennyezetfestéstől eltérő, szinte sablonnal készült geometriai csillagmintás kompozíciót tisztítottak meg, amelyek márvány erezetes mázolással voltak lefedve. — Tótszentgyörgy kórusmellvédjein az infrafotózás kimutatta a mintázatot. — Bogádmindszent templomában a karzat és padelői, kórusmellvédjei szintén festettek. — A Garé-i templom kazettái az infrafotózás eredményei alapján ma már megtisztított állapotban vannak. Szólni kell a hatásról, amit a parasztbútorokra, főleg a festett parasztbútorokra fejtettek ki a festett belsőterű templomok. Valószínű, hogy a mesterek megjelenve egy-egy településen, hosszabb-rövidebb ideig ott működtek, - általában tavaszi, nyári időben lehetett dolgozni a templombelsőkben, esetleg ők maguk is részt vettek megrendelésre egyegy bútor, láda, ágy elkészítésében és dekorálásában. De az a hatás, ami a templombelsőben érte a lakosságot, vágyat ébresztett bennük, hogy honi környezetben, otthon is lássák, saját tulajdonná tegyék a mintákat. A kórósi és kovácshidai templombelső madár motívumai megjelentek a parasztbútor ágy fejénél. Az átlós rajzolatú pólyakötés már máshol fazekas edény mintájaként jelenik meg. A drávaiványi sellő - kezében a két karddal és az olajágat hozó galambbal — megjelenik egy dobozon. Erdőkocsonyán a templomban vallásos szimbólum - a mindennapi életben használati tárgy díszítése lesz. így tette sajtájává a parasztság a népi megformálás szimbolikáját. A felújított illetve sértetlenül maradt templomok kazettáinak elemzése: - A kovácshidai templom kazettái. Egyszerű gúla toronysisakú, egykórusos népi barokk templom. Építési ideje: 1833. Bejárat a torony alatti kapun, — és a déli oldalon. Apsis helyett szögletes lezárás kis kerek keleti ablakkal. A karzaton hét tábla van. A kórus alján 15 és 1 részben csonka festett tábla található. Feltételezhető, hogy a mellvéd Gyarmati János vajszlói mester munkája. A karzat hét táblája közül négy kék, három sárga alapszínű. Kék-kék-sárga, -kék (közép) sárga-, -kék-kék szimmetrikus elosztásban. Az egyes táblák négyzetes keretén belül félköríves záródású belső keret két szélén kék, belül a kék kazettákra három piros kontúrral, a teljes szimmetriát egészében hangsúlyozza. A mellvéd alsó széle fűrésszel faragott