A népi építészet védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1985 Eger, 1985)

Szigetvári János: Festett famennyezetek, református templomok Dél-Baranyában

medvevadászat, de leginkább evangéliumi-bibliai utalások jelennek meg. Az állatfigurák jelképek: a pelikán, a saját vérével gyermekeit tápláló lény - az egyház példaképe, a főnix madár a poraiból megelevenedő — a mindig győző és újjáéledő hit szimbóluma. A páva, a szarvas és a bárány képe vallásos képzeteket hordoz. Mitikus állatok közül a sárkány, a cethal, az oroszlán jelképként szerepel. A festett mennyezetek színezése — bár az évszázadok sápasztó és bomlasztó hatása leírhatatlan kárt okozott — látjuk, hogy változó — sötét és világos alapszínüek voltak, amin élénk színű motívumok erőteljesen jelentek meg. Ez volt az a tárgyi és szellemi anyag, amit átörökölt a török megszállás után eszmélő, — majd a vallási tilalmi rendeleteket eltörlő idők utáni a dél-dunántúli lakosság. Déldunántúli festett templombelsők E terület templomai a reformátusok számára mind II. József császár türelmi rendelete után (1781. október 25.) épültek meg, amikor engedélyezték a protestánsoknak a kőtemplom építését. Igaz, hogy először nem az utcasorban, — csak a telkek mögé (példa Szenna), de saját templomot toronnyal, haranggal építhettek. A formai előkép a Katolikus Egyház, amely az Ellenreformáció harcaiban — a barokk építészet lenyűgöző formavilágával hatott a falusi templomépítészetre és alkotta meg a népi barokk templomokat. Ezek mintájára - még az oltár számára való apszis beépítésével is, de funckiója nélkül kezdtek épülni a református templomok. Hossztengelye — keleti irányban, nyugati torony alatti kapuval, déli kijárattal. Külső formában erősen hasonlatosak, — mert a református liturgia számára alkalmasabb centrális tér — csak a klasszicizmusban alakul ki, ahol az Ige hirdetése — a szó és a magyarázat a döntő, — az önmagát misztifikáló latin nyelvű híveihez fentről szóló katolikus liturgiához képest. így kerül a hosszanti tér közepébe az Ur asztala, mögötte a szószék és a papszék és kétoldalt a padsorok egymással szembefordítva a nemek elkülönítésével. És mindezek felett a kórus, akár mindkét oldalon is beépítve. A liturgia belsőben saját képére átformálta a rendet. Dél-Baranyai - Ormánsági és Szigetvidék festett belsó'teru templomai Napjainkra az alig kétszáz esztendős igen jelentős értéket képviselő szellemi és tárgyi hagyatékból, amelyet a templomok képviselnek, a következő rangsor szerinti összeállítást kapjuk. a. ) Az elmúlt évtized műemlékhelyreállítási munkáival felújított templomok: Drávaiványi, Kórós, Adorjás (helyreállítása most van folyamatban). b. ) Jó állapotban levő kazettás templom: Kovácshida. c. ) Ma is látható, megkutatással bizonyított részleges festett kazetták maradványai: Garé, Kémes, Patakpoklosi, Drávapiski, Merenye, Bogádmindszent, Peterd, Tótszentgyörgy, Terehegy, Zaláta. d. ) Feltételezhetően festett templomok voltak: (kutatással feltárhatók) Botykapeterd,. Nagypeterd, Rózsafa. e. ) Elpusztult templombelsők: Nemeske (az anyag a Pápai Református Múzeumban van), Katádfa, Turony, Vajszló, Kemse (a Nemzeti Múzeumban van az anyag egy része), Drávacsepely,