A népi építészet védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1985 Eger, 1985)

Palcsó Pál: Magyarország és a vendéglátó város

Magyarország ásvány vagyona minimális. A feldolgozó ágazatok közül az élelmiszer és a timföldgyártás támaszkodik hazai nyersanyagokra. A többi ágazat nyersanyagszükségletének igen jelentős hányadát importból fedezi. A nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak, s ezen belül a külkereskedelemnek meghatározó jelentősége van a magyar gazdaság szempontjából a termeléshez szükséges alapanyagok és energiahordozók biztosítása miatt is. Magyarország a világ 143 országába exportál, és 103 országból importál. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb hányadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le. A KGST tagországokból, elsősorban a Szovjetunióból szerezzük be a népgazdaság számára szükséges fűtő- és nyersanyag döntő hányadát, valamint egyes gépi beruházási javakat. Külkereskedelmi forgalmunk 1/3-át a fejlett tőkés, 11 —12%-át a fejlődő országokkal bonyolítjuk. Egy gazdaságilag nyitott kis ország, mely a világ termelésének fél százalékát adja, és a világkereskedelemből 0,6%al részesedik - miközben az ország jövedelmének több mint 40%-a a külkereskedelemben realizálódik - érthetően érzékeny a világgazdaság és a világpolitika minden rezdülésére. A 70-es évek nagy gazdasági átrendeződései hazánkat is nehéz helyzetbe hozták azért is, mert gazdaságszerkezete felerősítette e változások negatív hatását. így külkereskedelmi mérlegünk hiánya 1978-ra jelentős mértékűvé vált. Ez hátráltatta a magyar gazdaság 1968-ban elkezdett reformjának: következetes megvalósítását is, mely éppen azért született, hogy gazdaságunk intenzív fejlesztését segítse, hogy a korábbinál hatékonyabb gazdaságszerkezet kialakulásához vezessen. Külgazdasági egyensúlyunk javítása vált elsődleges céllá, amelynek ma már eredményét érzékelhetjük. A fokozódó piaci verseny, exporttermékeinkkel szemben erősödő protekcionizmus és növekvő külkereskedelmi árveszteségek ellenére külső egyensúlyi helyzetünk javul. Fizetőképességünket a legválságosabb helyzetben is megőriztük, a külkereskedelmi áruforgalomban 1982. óta fokozatosan növekvő aktívumra teszünk szert. Az intenzív gazdálkodás kibontakoztatásában számottevőek az elért eredmények. Nemzeti jövedelmünk négy év alatt 8—9%-kal emelkedett, miközben a világ számos országában fizetésképtelenséggel, a gazdaság abszolút visszaesésével kellett számolni. Gazdaságunk külső egyensúlyának javítására — rövid távon — egyetlen reális utunk volt, a belső felhasználás csökkentése. Hogy társadalmi méretekben megőrizhessük életszínvonalunkat, a belföldi felhasználás mérséklése elsősorban beruházásainkat érintette, amely hosszabb távon természetesen nem járható út. A lakosság életkörülményei a vártnál nehezebb külső gazdasági körülmények közepette is némileg javultak. Hazánkban általánossá vált a 40 órás munkahét. A szabad időben végezhető keresőtevékenység lehetőségei jelentősen bővültek. Az egy keresőre jutó reálbér csökkent ugyan 6%-kal, a jövedelmeken belül a nyugdíjak, társadalmi juttatások összességükben közel 12%-kal emelkedtek 4 év alatt, s arányuk a lakosság jövedelmében 34% volt 1984-ben. Szociális ellátási rendszerünk jelentős eredménye az ingyenes egészségügyi ellátás állampolgári jogként való érvényesülése, a nyugdíjjogosultság széles körű kiterjesztése, az alacsony nyugdíjkorhatár, a gyermekgondozási segély és családi pótlék. Ezeknek a vívmányoknak a megőrzését fontos feladatunknak tekintjük. A nehezebbé vált gazdasági körülmények között egyetlen lényeges területen sem kényszerültünk visszalépésre. Pedig terheink e területen is jelentősen nőttek. A születések számának csökkenése arra ösztönzi államunkat, hogy a gyermeknevelés költségeinek növekvő hányadát vállalja magára. A nyugdíjasok száma ez év elején megközelítette a 2,3 milliót. A nemzeti jövedelem 10,5%-át fordítjuk nyugdíjakra. Az átlagnyugdíjak hazánkban az átlagkeresetek 56%-át érik el, és a nyugdíj a nyugdíjasok összes jövedelmének a háromnegyede. A jelentős természetbeni, társadalmi juttatás hazánkban az egészségügyi ellátáson kívül az oktatást, kulturális, sport és üdülési célokat szolgálja. Feszültséget okoz, hogy csökkenteni kényszerültünk az állami bérlakások építését. Ezzel egyidejűleg viszont kedvezőbbé vált a személyi tulajdonú lakásépítés és -vásárlás támogatási rendszer. A lakások száma ma már megközelíti a háztartások számát, 100 szobára 135 személy jut. Javult a lakások minősége, felszereltsége. Az utóbbi években épített lakások átlagos alapterülete 78 m

2

. Kedvezőtlen viszont, hogy a lakásépítés költségei jelentősen növekedtek (1,5-szeresére 4 év alatt). Ez különösen a pályakezdők és családalapítók számára jelent nagy gondot. Társadalmi-gazdasági életünkben és a szabad idő hasznos eltöltésében egyre növekszik a turizmus szerepe. Gyönyörű tájainkkal az elmúlt évben 13,5 millió külföldi látogató ismerkedett, ammek nagyon örültünk, s törekszünk arra, hogy minél magasabb színvonalon legyünk képesek ellátni vendégeinket. A magyar állampolgárok külföldi utazásainak száma az utóbbi években 4—5 millió között váltakozott. A külföldre utazók közül 1984-ben több mint félmillióan tőkés országba látogattak. Folyamatosan gyarapszik a lakosság által épített üdülők, nyaralók száma is. Magyarország lakosságának fogyasztását összességében jól jellemzi az a tény, hogy az 1980-as évek elején az több mint háromszorosa volt az 1950. évinek. Nemzetközi összehasonlításban az 1980-as években az egy lakosra jutó fogyasztás színvonala elérte az Egyesült Államok egy lakosra jutó fogyasztásának 42%-át, a belga színvonal 56%-át, az NSZK 66%-át és a holland színvonal 70%-át. A magyar gazdaság jelenleginél gyorsabb növekedése biztosíthatja csak gazdaságunk intenzív s a világpiac igényeinek is jobban megfelelő fejlesztését, az életszínvonal érzékelhető emelkedését. Ezért is került előtérbe gazdaságirányítá-