Agrár és ipartörténeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1983 Eger, 1983)

Kerner Gábor: Az agrárkultúra föld alatti emlékei Heves megyében

A legegyszerűbb az egyosztatú kürtös kemencés (belül fűtős) típus. Következik a kétosztatú, ugyancsak kürtös kemencés vagy más szabadkéményes változat. A legfejlettebb pedig a háromosztatú szabadkéményes alföldi típusú alaprajzi elrendezésű forma. A tufába nemcsak a lakásokat vágták be, hanem a gazdasági építményeket is, így disznóólat, tyúkólat, kutyaólat, galambtárolót stb. Elnézést kérek Önöktől, hogy a lakásbelsőket képen nem tudom bemutatni, de a technika ördöge megtréfált, így kérem higgyék el, amit mondok. Az egyszerűbb lakásokba berendezés szinte alig van; a fekhelyeket szintén tufába vájták a jobb helykihasználás miatt, a szekrényeket falba vájt vakfülkékkel pótolták, egy asztal és egy-két szék alkotta mindössze a berendezést. Volt szerencsém néhány komplettebben berendezett barlanglakásban járni, ahol a mai paraszti háztartás szinte minden kelléke megtalálható. Gáztűzhely, hűtőszekrény, a konyhában korszerű elektromos konyhai berendezések, hiszen a villanyt bevezették. A szobában szép szobabútor, tisztaság és rend. Ezeket a lakásokat csak részben lakják a társadalom perifériájára szorult lumpen elemek, zömében tisztességes, földművelő parasztok élnek ezekben a barlanglakásokban. Szükséglakás, nyomortanya, jól funkcionáló lakó- és gazdasági egység? Ezeket a kérdéseket majd döntsék el a szociológiai, gazdaságtörténeti, néprajzi vizsgálatok. Előadásomban a teljesség igénye nélkül, hézagosan pusztán jelezni kívántam, hogy itt a környéken a szokványostól eltérő építési kultúrával találkozunk. Remélem, néhány gondolattal elősegítettem, hogy ez a perifériára szorult téma a kutatók központibb kérdése legyen.