Agrár és ipartörténeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1983 Eger, 1983)
Dr. Császár László: A korai vas- és vasbeton szerkezetek építészetünkben
A Schlick-féle gyárat 1862-ben alapították. Jelentősebb munkái közé tartoznak nagy középületeink, így az Operaház, a Műegyetem, az Országház, a volt Károlyi palota fedélszékei, két vásárcsarnokunk, az 1855 évi budapesti kiállítás iparcsarnokának vázszerkezetei. A Ganz gyár ún. törzsgyárát a svájci Ganz Ábrahám alapította 1845-ben. Iparát különböző épülettartozékok (erkély, ornamentika) gyártása lendíti fel. Később tér át a gyár a korábban világhírű kéregöntéses vasúti kerekek gyártására. A vasszerkezetek felhasználásával létesített magyar emlékanyagra a szerényebb méretek és az egyszerűbb szerkezeti megoldások a jellemzőek. Tipológiailag nincs lényeges eltérés a külföldi példákhoz viszonyítva. 4 fő épülettípus alakul ki: — hossztengelyes, négyszögalakú, 1—3 hajós csarnokok; — egyszintes, legtöbbször Shed-rendszerű többtámaszos terek; — többszintes, többhajós, öntöttvas-támaszos teherhordozó főfalas épületek; — összetett tömegű-terű térkompozíciók. A csarnokoknál kezdetben statikailag tisztább, egyszerűbb megoldásokat kedveltek. A fesztáv-áthidalásokat kéttámaszú tartókként működő rácsos szerkezetekkel oldották meg. Viszonylag kevés volt a Polonceau-szerkezet. A legelterjedtebbek az íves alsó és egyenes felső övű rácsostartók voltak. Hiányoznak viszont az íves, többcsuklós rácsos szerkezetek, noha egy hazai pályaudvar tervpályázat több formában is felveti ennek gondolatát. Az építészeti burkolat dekorativitásra törekszik. Szívesen alkalmaznak a homlokzatokon nyerstégla architektúrát. Korai vasbeton-építészetünkben három módszer fedezhető fel. A Monier-féle szabadalom szerint dolgozott nálunk a „Magyar Monier" a Breymann és Társa cég, amely a betonba tudatosan kialakított statikai szerep nélküli sűrű, rácsszerű vasalást helyezett. A Wünsch Róbert-féle vasbeton-építő cég méretezett, merev szögvas váz köré helyezte el a betont. Csak érdekességképpen: ilyen födémmel készült 1896-ban az ún. kis földalatti Budapesten, Anglia után másodikként Európában. E két szerkezeti módszer csak hidak és födémek megépítésére volt alkalmas. Egyedül a harmadik vasbeton-építő eljárás válhatott a fejlődés alapjává. Ez a rendszer dr. Zielinski Szilárd mérnök, hazánk első műszaki doktora nevéhez fűződik. Zielinski az 1900-as párizsi világkiállításon került kapcsolatba Francois Hennebique irodájával és munkásságával. A kapcsolat a későbbiekben elsősorban levelezés formájában továbbra is fennállt. E vasbeton-építési szisztéma a pillérek és födémek monolitikus kialakításában sok azonosságot mutat a későbbi, fejlettebb szerkezetekkel. Lássunk most már néhányat az új szerkezeti törekvések magyar példái közül: 1. Budapesten, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár épülete, amely ma a Vízművek székháza, 1866—68 között épült Ybl Miklós tevéi szerint. Az öntöttvas tartószerkezetű csigalépcsőt körfolyosó veszi körül, amelyről a különböző folyosókat lehetett megközelíteni. 2. Egy alsó nézet. Az így létrejött lépcsőház-tér igen elegáns hatású. 3. 1870—75 között épült meg Budapesten az ún. Új Városháza. Tervezője Steindl Imre, az Országház építésze volt. Az épület ötkarú, igen artisztikus hatású öntöttvas vázszerkezetű lépcsőházát az Oetl-gyár készítette el. 4. Az egyik szintre való érkezés nézete. 5. Az egykori Légrády-féle ház, amely lapkiadó vállalatot és lakásokat tartalmazott, s ma a Zrínyi Nyomda épülete, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint épült meg. Egyik udvarában található ez a szép, már szeceszsziós formákat mutató öntöttvas-szerkezetű függőfolyosó. Eredetileg nyitott két alsó szintjét beüvegezték. 6. Egy oszlopfő és tartóelemek részletét láthatjuk ezen a képen. Z A budapesti Füvészkert pálmaházán láthatjuk még az öntöttvas korai alkalmazásának egyik szép példáját. Az épület két szárnyát üvegtetős központi tér köti össze. Építette Kauser Lipót a múlt század hatvanas éveiben. 8. A magyar államiság ezredéves évfordulóján, 1896-ban országos kiállítás nyílt meg Budapesten. A képen a kiállítás korabeli ábrázolását láthatjuk. Itt két jelentős vasszerkezetű csarnok állt. Baloldalt látható a kupolával gazdagított Iparcsarnok, mellette a képen kissé feljebb az ún. Gépcsarnok. 9. Ez utóbbi 3 hajós, bazilikális elrendezésű volt, acél rácsosszerkezetű, kétszintes mellékhajókkal. A terveket a Korb és Giergl Iroda készítette. Archív képünk a szerelés alatt mutatja az épületet. A kiállítás után csökkentett magassági méretekkel a MÁVAG gyárban állították fel hídműhely céljaira. Eredeti mérete 187x50 m volt. A főhajó lefedése a statikailag határozott kéttámaszú tartó elvére készült. 10. Az egykori Iparcsarnok már a millenáris kiállítás előtt megépült 1885-ben, ugyancsak egy országos kiállítás alkalmából. Főtömege két, egymást keresztező 3 és 1 hajós hosszanti csarnokból állt, a metszéspontban kupolával. A szárakat üvegezett folyosók kötötték össze, így az elrendezésbe 4 kis udvar is beletartozott. Az alapterület 12 és félezer m 2-t tett ki. A rácsostartókat, amelyek egymástól egyenlő távolságra álltak, rácsos szelemenek kötöttek össze. Az ablakfelületek az alapterület 1 /3-át tették ki, így érthető, hogy a korabeli tudósítások kiemelték a belső terek jó megvilágítását. Sajnos, második világháborús sérülései miatt rövidesen