Agrár és ipartörténeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1983 Eger, 1983)

Kiszely Gyula: Magyarország bányászati és kohászati műemlékei

megye) kaszagyártó üzeme. Az üzemet 1900-ban alapították, berendezési tárgyait Mondseeből telepítették át Szentgotthárdra. A farkkalapácsokat kezdetben felülcsapós vízikerekekkel mozgatták. Később villanymotorral, legújabban dízelnyersolaj motorral működtetik a transzmisszió meghajtású kalapácsokat. Az üzem még ma is működik. Az új-massai nagyolvasztó mellett legjelentősebb kohászati ipari műemlékünk Budapesten a Ganz Ábrahám kéreg keréköntődéje. Ganz Ábrahám svájci születésű öntőmester 1845 januárjában Budán a Vízivárosban egy kis öntődét rendezett be. Itt kezdte meg 1847-ben a kéregöntésű vasúti kerekek gyártását a kontinensen elsőként. 1858-ban építette fel nagyöntődéjét. Ez a mai műemléki öntöde. Az új épület nyolc „Hove" rendszerű séd tetővel, kereszt irányú rácsos tartókkal, belső faoszlopokkal épült. Ebben az épületben 106 éven át gyártották a kéregöntésű vasúti kerekeket, melyekkel Közép-Európa vasutait látta el évtizedeken át. Az öntödét 1964-ben állították le és ipari műemlékké nyilvánították. Az évek során hozzáépített toldalékrészeket lebontották és a műemléki helyreállítási terv alapján helyreállították. Az épületet múzeumi célra adták át. Itt nyílt meg 1969-ben az Öntödei Múzeum. Az épület északi felében a gyár eredeti berendezései változatlan formában megmaradtak, a déli felében két darucsoport alatt a magyarországi fémöntészet ezeréves, a vasöntészet négyszázéves és az acélöntészet százéves történetét mutatják be. öntöttvas épületeink közül a legjelentősebb a Székesfehérváron 1879-ben felépített és az Oetl Antal budapesti vasöntödéjében gyártott öntöttvas pavilon, mely eredetileg kiállítási csarnok, később zenepavilon céljait szolgálta. A vaskohászatban is ugyanúgy, mint az olajbányászatban a termelésből kivont nagy gépek eredeti helyükön nem tarthatók meg. Az ipartörténeti szempontból a sokszor száz évnél is idősebb, kiöregedett gépekből a jelentősebbeket szabadtéri kiállításban gyűjtjük össze és mutatjuk be. Legjelentősebb ilyen gyűjtemény Ózdon (Borsod-Abaúj-Zernien megye) a Kohászati Gyártörténeti Múzeum Skanzenjében látható. Bányászati és kohászati ipari műemlékeink kutatása, feltárása a továbbiakban is állandó feladata bányászati és kohászati múzeumainknak. Ebbe a munkába bekapcsolódtak az egyes megyék TIT-szervezetei és múzeumai is. Legjelentősebb nyolcvan ipari műemlékünkről az Országos Műszaki Múzeum 1981-ben magyar és angol nyelven egy 237 oldal terjedelmű könyvet adott ki azzal a céllal, hogy megismertesse az ipari műemléki értékeket a társadalommal, felhívja rájuk a figyelmet és ennek révén társadalmi segítséget, kezdeményezést váltson ki megőrzésükre. Mint az elmondottakból is látható, bányászati és kohászati műemlékeinket legnagyobbrészt múzeumi célra hasznosítják.