Agrár és ipartörténeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1983 Eger, 1983)

Dér Béláné: A vendéglátó város

Vincze István kutatásai arra az eredményre vezettek, hogy a szőlőtermelő kultúránk a magyarság keletről hozott ismereteire vezethető vissza. A püspöki székhely kialakulásával az egyházi liturgia borigénye a bortermelés továbbfejlesztését segítette, tehát már ekkor foglalkoztak szőlőtermeléssel. Mivel a borok tárolása pincékben lehetséges, ezért a tufa altalajba vájt pincékről már a XV. században keletkezett egri káptalan birtok-könyve említést tesz. Egernek pincéi általában vágott lyukpincék, sajátos típust alkotnak. Először az üreg készült el és csak azután építik a borházat. A pincék nagysága, formája és beosztása rendkívül változatos. Függ ez a pince korától, építtetőjének gazdasági, társadalmi helyzetétől és a pince helyétől. A városnak és környékének több ezer pincéje között sok volna érdemes arra, hogy róla külön is beszéljünk. Vannak pincék, amelyekhez különböző hagyományok fűződnek és vannak olyanok, amelyek kiképzésük sajátos formájával vagy díszítményeikkel tűnnek fel. Vannak olyanok, amelyekben kút van és olyan is akad, amelyen kis patak folyik keresztül. Ezért most a Szépasszonyvölgyben három pincét védetté nyilvánítottunk és foglalkozunk egész pincesorok védetté nyilvánításának a gondolatával. Jelentős pincerendszer még az 5 megye területére kiterjedően működő Eger-Mátravidéki Borgazdasági Kombinátunké, melynek termékei országos és nemzetközi versenyeken nyertek különböző jellegű első díjakat és közel 52 országba exportálja borait. Nehéz feladatot jelent és hatalmas pénzügyi fedezet biztosítását igényli a város alatt húzódó közel 130 km-es háromszintes pincerendszer, amelynek következtében az 1960-as évek közepétől egyre gyakrabban jelentkeznek pinceszakadások. Ezek hirtelen lezajlásukkal félelmet keltenek, a város lakóinak élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztetik, a megindult városfejlődést nagymértékben zavarják, a tervezőkben, kivitelezőkben bizonytalanságot keltenek. Ezek a körülmények kényszerítették a város vezetését arra, hogy az általános városrendezési tervvel összhangban, részletes építésföldtani vizsgálatokat, térképezést készíttessen. A vizsgálatok során 2000 db talajmechanikai fúrást végeztek és a pincék feltárásánál egyéb geofizikai módszereket is alkalmaztak. A vizsgálati megállapítások alapján elkészült a város építésföldtani térképe, a pincerendszerek geodéziai felvétele, valamint a felszín alatti vizek mozgásának, kémiai jellegének vizsgálati adatait tartalmazó kimutatások. A városszerkezethez viszonyítva a pincék rendszertelenül, igen veszélyesen alakultak ki. A városépítés kezdetén a városfal körül létesültek, majd a fejlődés során a város beépítettségével együtt a város különböző területein alakultak ki. Egy-egy pincerendszer részben több tulajdont érintve idegen épületek, másrészt közterületek, közutak alatt húzódik. Nem egy centrumhoz kapcsolódva találhatók, hanem az Eger-patak völgyét kísérő dombvonulat mindkét oldalán, jórészt az egész város alatt végighúzódnak. A pincerendszer a következő okokból eredően keletkezett: — hadászati céllal, — tufakőfejtés során, amelyet építkezés céljára használtak, — bor- és zöldségtárolóként. A pincék állagának romlását jelzi, hogy évről-évre több azoknak a beszakadásoknak a száma, amelyek tanácsi beavatkozást igényelnek A feltárás kezdete óta 101 nagyobb mértékű beszakadás, 29 támfalomlás következett be. Ebből több vasutat, közutat érintett és 71 épület megrongálódott. A.Z életveszély elhárítása mellett jelentős alapozási többletköltség jelentkezik, amellyel megnövelve a lakások beruházási költségét, egy lakásra jutó nettóköltség országos viszonylatban nagyon magas. Maradjunk a lakásoknál. Építésünk lakáscentrikus. Ebben az ötéves tervben 3700 lakást építünk, új lakóterületen, hogy harmonikusan illeszkedjen a történelmi városmaghoz. Természetesen párhuzamosan az ellátást biztosító iskolák, óvodák, bölcsődék, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi intézményeink is épülnek és még nagyon sok egyéb, amellyel majd városnéző sétáikon kérem, ismerkedjenek meg. Eger szép város. Nemcsak attól szép, hogy sok a műemléke, hanem szépsége a tájjal való kapcsolatában, a fontosabb terek, utcácskák egyenkénti összhatásában rejlik. Szép, ahogy a Minorita templom és a még 17 db templomtorony kimagasodik, szép a Dobó tér, a vár, amely a belvárosba invitálja az embereket. Ezek az értékek azok, amelyek megőrzése mellett törekedni kell minden zavaró körülmény eltávolítására. Végül kívánom kedves vendégeinknek, érezzék jól magukat, sok élménnyel gazdagodva kellemesen gondoljanak vissza Egerre. Gárdonyi Géza szavaival fejezném be: „nem születhet mindenki Egerben, de mindenki válhat egrivé". Én bízom abban, hogy önöknek ez sikerül.