Képzőművészeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1981 Eger, 1981)

Dr. Vasas Joachim: A vendéglátó város

A város vezető szervei, Eger vendégszerető és vendégtisztelő lakói nevében őszinte szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket, all. Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem hallgatóit, minden résztvevőjét, előadóját és szervezőjét. Hiszem, hogy akik erre a rendezvényre eljöttek, akár hazai földről, akár más országból utaztak ide, nem akkor hallottak először Egerről, amikor e műemlékvédelmi nyári egyetem meghívóját a kezükbe vették. Eger történelmi múltja, népének 429 éwel ezelőtti, egész Európa kultúráját védő hősiessége hazánkban és messze földön egyaránt közismert. De a mai Eger nem akar csak a progresszív történelmi múltjából élni, serényen, becsülettel dolgozik a szocialista jelen és még boldogabb jövőnk formálásán. Vendégmarasztó sokszínűségével, világhírű borait termő, lankás hegyoldalaival, a múltat őrző és a jelen távlatait mutató építési kultúrájával, szép és kellemes vizű strandjával, modern üzemeivel, a jövő pedagógusait képző főiskolájával, minden szerencsés és kedvező adottságával, lehetőségével a „tudatosan megszerkesztett" jövőt építi. Ez alkalommal igen nagy a csábítás, hogy a várost műemléki szemszögből, építészeti kultúráját vizsgálva mutassam be. Jól tudom azonban, hogy egyrészt a várost, műemlékeit számos előadás érinti, s szakszerű vezetéssel több városnéző programra is sor kerül; másrészt a műemlékvédelem kiváló, neves szakemberei, a szakma legjobb művelői és őszinte rajongói vesznek részt a rendezvényen. Mindezeket ismerve kérem bocsássák meg nekem, ha a számomra ismeretlen vizeken éppen ezért nem evezek. A vendéglátó városról, történelmi múltjáról, jelenéről és jövőjéről szeretnék néhány szót szólni, még akkor is, ha jól tudom, hogy az ismertetés, a bemutatás magában hordja annak veszélyét, hogy egy kicsit önkényes és bizonyára hézagos is. Eger kialakulását sűrű homály fedi. Nincs határozott évszámunk az alapításra vonatkozóan. Magának a püspökségnek az alapítási éve sem tisztázott, s csak a későbbi adatokból, oklevelekből következtethetünk a település létrejöttére. Hasonló helyzetben vagyunk a város nevével kapcsolatban is. A leginkább elfogadott vélemény szerint az Eger szó az égerfától ered, de vannak, akik a vallon ,,föld" kifejezésből származtatják a város nevét. A legújabb kutatások a város alapításának évét 1009. évre valószínűsítik. Eger város éltetője - és nem egyszer rombolója is — kezdetben stratégiai jelentősége, egyben az egyházi szerepkör, majd később a polgárosodás. Eger első fénykora a XV. században volt, egyházi férfiak — humanisták nyomán. A vár építése felgyorsult, jelentősége egész Észak-Magyarországra kiterjedt. Az egyházi hatalom maga-magát és a várost is gazdagította. Ez időben a szőlő- és bortermelés virágzott. A mohácsi csata (1526), majd különösen Buda eleste (1541) után új helyzet alakult ki Eger körül is. A török elleni harc egyik központja lett. 1548-ban Dobó István került a vár élére. A közelgő török veszély megkövetelte a vár megerősítését. 1552-ben az ostrom idején 2000 rosszul felfegyverzett katona, kézműves és parasztember 52 napi hősies küzdelemben a 100 ezer főnyi török sereggel szemben diadalmaskodott. A győzelemnek európai jelentősége volt, megdőlt az oszmán-birodalom verhetetlensége. A vár 1596-ban mégis török kézre kerül, a 7000 fő császári zsoldos szabad elvonulás reményében adta át. Ezt követően közel egy évszázadig török félhold uralkodott Eger vára felett. A hódoltság megszűntével sok nemzetiségű iparos és kereskedő réteg, elsősorban „rácok" (délszlávok) és görögök jönnek a városba polgárjogot nyerni, olcsón telket kapni és építkezni. A Rákóczi-szabadságharc idején (1703-10) ismét mozgalmas történelmi időket élt át a város. A vár a nagy fejedelem hadiszállása volt, így mégegyszer jelentős szerephez jutott. Eger kivette részét az 1848—49-es szabadságharcból is. Kossuth Lajos akkoriban városunkban járva így fogalmazott: „Egerben nem hirdetni, hanem csak tanulni lehet a hazafiságot!" A polgárosodás a városi fejlődést meggyorsította, Eger kitört a falak közül, felépült a barokk város. A XVIII. század végén Magyarország 6. legnagyobb településévé fejlődött. A fejlődés később megtorpant, a tőkés