Képzőművészeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1981 Eger, 1981)

Bérczi László: Az egri ráctemplom ikonosztázának és faberendezésének restaurálása

apró faragvány, levél, virágdísz hullott le, amit a helybeliek lelkiismeretesen összegyűjtöttek és megőriztek. Miután minden egyes darabnak az eredeti helyét tisztáztuk, a szükséges fagasztásokat és visszaillesztéseket elvégeztük. A hátoldalt és a festetlen felületeket nyugatnémet készítésű Xylamonnal konzerváltuk. Az aranyozott, festett felületeken átfestés nem volt, csak egy megbarnult (eredeti) lakk és ezen egy vastag felületi szennyeződés. A párkányokon és az előrebukó faragásokon arasznyi vastagságú szennyeződés gyűlt össze, amely abból adódott, hogy a II. világháború után az épület ablakait nem üvegezték be. A felületi szennyeződés eltávolítása után az egész ikonosztáz felületét vegyszeres úton lakktalanítottuk. Mivel az eredeti lakkozás jó vastag volt, ezért az aranyozott és festett felületeket megvédte a károsodásoktól. Azokat a plasztikai hiányokat, amelyeket a lehullott darabok között nem találtuk, de egyértelműen kiegészíthetek voltak, hársfából megfaragtuk. A szerkezeti megerősítés, konzerválás, tisztítás után a festett, aranyozott felületek hiányait hagyományos technológiával pótoltuk. Ez azt jelenti, hogy a krétaalap hiányait és az újonnan faragott részeket melegenyves bolognai krétával egészítettük ki. Az aranyozást 23 karátos nyugatnémet gyártmányú laparannyal (dukoten, Doppelgold) pótoltuk, majd az eredetihez koptattuk. A szürke márványozás restaurálását tojástemperával végeztük, majd a fémszínezett és festett felületet dammár gyantából készített lakkal lakkoztuk. Az ikonosztáz 56 táblaképét a Festőrestaurátor Csoporttal közösen restauráltuk. A képek közül 2 db (Jézus születése és Bemutatás a templomban) volt nagyon rossz, hiányos állapotban. A többi képet csak iakktalanítani kellett, majd a kisebb hiányokat kiretusálni. Az ikonosztáz mögött áll az oltár, amely felett négy oszlopon nyugvó baldachin helyezkedik el. Ennek színezése és restaurálása az ikonosztázzal azonos módon történt. Az ikonosztáz előtti hajószakasz jobb és bal oldalán állanak az énekespadok. A padok szerkezeti elemei festés nélkül, natúr színben hagyott fenyőfából készültek. A faragott díszítmények, ornamensek részben aranyozottak. Itt restaurálás közben érdekes megfigyelést tettünk. Az ülések feletti hullámvonalú párkányról lelógó füzérek tisztítása után derült ki, hogy az aranyozást, előttünk ismeretlen okok miatt, hirtelen abbahagyták. A füzérek kiindulási pontjai aranyozottak, a többi rész egy réteg sárga festékkel, majd bronzporral volt lefestve. Az átfestések eltávolítása után helyenként lehetett látni, hogy ezen részek krétaalapozását megkezdték, de nem fejezték be. Ugyanez tapasztalható a püspöki trónus esetében is. itt is az ornamensek csak egy része aranyozott. Pl. a golyva feletti két váza egyike aranyozott, a másik natúr fa. A golyvákat tartó oszlopok festettek, a többi elem festetlen. Ez azt mutatja, hogy nem tudatos natúr fa-arany kombinációról van szó, hanem nyilvánvalóan anyagi okok miatt a színezési munkákat nem tudták befejezni. A krétaalap maradványokon kívül ezt a feltételezést alátámasztja az a tény is, hogy a többi magyarországi görögkeleti templomban kivétel nélkül az énekespadok és a püspöki trónus márványozott és aranyozott. Ezeknél a tárgyaknái az átfestéseket és a megkezdett krétázás nyomait eltávolítottuk és a faragványokat natúr színben hagyjuk. Az eredeti alapnyomok eltávolítását esztétikai okok tették indokolttá. Természetesen ezen megfigyelésünket a dokumentációban rögzítettük. A hajó északi, déli és nyugati falához a görögkeleti templomi szokásoknak megfelelően magas háttámlájú stallumsor támaszkodik. Hasonló stallumsorral van leválasztva a hajó nyugati szakasza, amely a nők kijelölt helye volt. A stallumok az énekes padokhoz hasonlóan fenyőfából készültek, minden színezés nélkül. A későbbiek folyamán ezeket többször lelakkozták. A restaurálás során a lakkozást eltávolítottuk, szerkezeti megerősítéseket végeztünk, a kisebb profüléc hiányokat pótoltuk. Majd a faanyagot Xylamonnal konzerváltuk és sellakkal lakkoztuk, A restauráláskor ügyeltünk arra, hogy lehetőleg egységesen használjuk az anyagokat. így a mérgezéshez mindenütt német Xylamont használtunk, a festett-aranyozott felületeket dammárral, a natúr felületeket sellakkal lakkoztuk. A restaruálásnál a műanyagok alkalmazását lehetőség szerint kerültük. A pronaosz nyugati oldalán a torony alatti előtérben áll a Szent-sír, melynek főpárkány frízén lévő görög nyelvű felirat megemlékezik Jankovics Miklósról. Az oltárasztalon a kálvária helyét imitáló dombormű áll, Krisztus megkínzatásának jelvényeivel. A sziklaimitációban középen egy kereszt van elhelyezve, jobb és bal oldalon Mária és Szt. János képével. A Szent-sír építmény bronzporral és olajfestékkel volt átfestve, alatta eredeti színezést nem találtunk, így a stallumokkal azonos módon állítottuk helyre. A középső kálvária jelenet azonban festett és aranyozott volt. Ezt teljes mértékben restauráltuk. Az eredeti hímzett Szent-sír lepel jelenleg a belgrádi Görögkeleti Székesegyház kincstárában látható. A pranaoszban a Görögkeleti Szerb Egyházművészeti Gyűjtemény kis kiállítást létesített, amely néhány szép egri egyházművészeti tárgyat mutat be. Itt látható néhány XVIII. sz. közepéről származó orosz ikon, ami az 1785-ben elbontott templom ikonosztázának része volt. Mint eddig láttuk, a berendezési tárgyak restaurálása szakmai szempontból nem volt komplikált feladat, inkább mennyiségileg sok. Az északi falon helyezkedik el a szószék, amely favázra felhordott stukkóból készült. A faanyag mozgása miatt a stukkó erősen repedezett. Helyreállítási szempontból igen bonyolult feladat, ezért restaurálására ezideig nem került sor.