Képzőművészeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1981 Eger, 1981)

Granasztói Györgyné: A művészettörténeti kutatás és a képzőművészeti restaurálás kapcsolata, közös eredményeik

ismertek. A mai Magyarország területére készült műveiről alig tudunk valamit. Ezért volt különösen nagy meglepetés, hogy ennek a kis falunak a templomában lévő oltár a kassai jelentős Hartmann műhelynek az alkotása. Mint már említettem, Barkóczy Ferenc egri püspök címerének az oltáron való szereplése az oltár készülésének szempontjából azért megtévesztő, mert Barkóczy csak 1746-tól volt püspök, s az oltár ekkor már állt, az egyházlátogatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint. Az egri püspök nyaralót építtetett Harsányban és nyilván akkor bővíttette a templomot és javíttatta az oltárt. A stíluskapcsolatok keresése során az egri templomokban és Eger környékén máshoz is találtam olyan oltárokat és szobrokat, amelyek szintén Hartmann ceuvre-jébe sorolhatók. A XVIII. századi rokokó szobrászat kutatása szempontjából ezek igen fontos eredmények. De nemcsak a magyar rokokó szobrászat területe gazdagodott új müvekkel és új adatokkal, hanem művelődéstörténeti ismereteink is bővültek, sőt lehetőség nyílt a XVIII. századi főúri mecénásság tanulmányozására. Itt szeretném megragadni az alkalmat és kihangsúlyozni a restaurálások mellett, azzal párhuzamosan haladó művészettörténeti kutatás fontosságát. A műtárgy közvetlen közelről való tanulmányozása rendkívül fontos, számtalan részletet, ecsetkezelést, faragási módot stb. sem fényképfelvételről, sem távolról nem lehet olyan jól tanulmányozni. A restaurálás során a legjellegtelenebb műalkotásról is kiderül valami új, napfényre kerülhet eddig ismeretlen adat, vagy esetleg a jellegtelen külső alól feltárulhat egy jó alkotás. Sajnos, a gyakorlatban nagyon nehéz megvalósítani, hogy minden képzőművészeti alkotás restaurálásához tudományos alapossággal elvégzett művészettörténeti tanulmány készüljön.