Képzőművészeti emlékek védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1981 Eger, 1981)

Hokkyné Sallay Marianne: Képzőművészeti emlékeink védelmének helyzete és a restaurálás néhány módszertani problémája

Magyarországon a műemlékvédelemre, a műemléki védettségre a II. vilgháború óta kiadott törvényerejű rendelet, valamint egyéb jogszabályok kimondják, hogy a műemlékek, hazánk történeti múltjának e jellegzetes, pótolhatatlan emlékei tartozékaikkal, a velük kapcsolatos képző- és iparművészeti alkotásokkal együtt védendők. E rendeletek hangsúlyozzák az építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti és néprajzi szempontok egyforma jelentőségét. Mivel e rendelkezések műemlékvédelmi tevékenységünk alapját képezik és működési területét meghatározzák, nem véletlen, hogy a háború után, - a sajnos részben kényszerű építészeti helyreállításokkal párhuzamosan, azokkal szinte egyidőben - megindult a képzőművészeti anyag restaurálása is. Meg kell azonban jegyezzük, hogy ez a tevékenység - legalábbis kezdetben - sem volumenében, sem színvonalában nem érte el az építészeti helyreállítások mennyiségét és színvonalát. Noha természetesen készültek jó, mai, már kialakult és általánosan elfogadott műemléki elveink szempontjából is elfogadható, kvalitásos munkák. A képzőművészeti restaurálás szervezeti fejlődése szintén lassú volt. Az évek folyamán azonban lassan kialakultak az OMF restaurátor részlegei: elsőként a kőszobrász restaurátor, majd a festő restaurátor részleg. Végül létrejött a faszobrász restaurátor csoport is. Felügyelőség műtermei mellett a Művészati Alapon keresztül magánrestaurátorok is jelentősen közreműködnek képzőművészeti anyagunk, elsősorban falképeink, táblaképeink, festményeink restaurálásához. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat fa- és kőszobrász restaurátori műhelyei, különösen a faszobrász restaurátor részlege - szintén egyre nagyobb mértékben résztvesznek ebben a feladatban. Az OMF évi felújítási hitelének mintegy 20%-át fordítja a képzőművészeti anyag restaurálására, részben saját műtermeivel, részben külső megbízásokkal. Kb. az OMF által biztosított összegnek megfelelő volumenben (talán valamivel több) folyik még restauráltatás különböző beruházók által. Itt jegyezzük meg, hogy az OMF részlegei képzőművészeti restaurálást csak saját hitelből végeznek, így a külső beruházók magán restaurátorokkal, a Művészeti Alapon keresztül vagy a Képzőművészeti Kivitelező Vállalattal dolgoztatnak. Természetesen párhuzamosan a műemlékekkel kapcsolatos restaurátori munkákkal folyik a múzeumi anyag karbantartása. Országos múzeumaink részben saját műhellyel rendelkeznek, - a legjobb ilyen restaurátori műterem a Nemzeti Galéria régi magyar osztályán működik, - részben a Művészeti Alapon keresztül, megbízás útján dolgoztatnak. Az elmúlt évek során - s ez a fejlődés normális útja - a restaurátori munka is egyre nagyobb természettudományos felkészültséget igényel. Maguknak a restaurátor szakembereknek is egyre inkább rendelkezniük kell bizonyos fokú kémiai, biológiai ismeretekkel és méginkább szükség van arra, hogy a természettudomány területeinek szakembereit bevonjuk a restaurátori munkába. A műalkotások károsodásának okait feltárni, a megfelelő orvosságot megtalálni ma már vegyészek, biológusok feladata és miután a restaurálás elsődleges célja az eredeti „anyag" (a hordozó anyag, vagy festékréteg) konzerválása, az alapos természettudományos vizsgálatok fontossága felmérhetetlen. Ugyancsak szerepet játszanak, méghozzá jelentős szerepet e szakterületek a képzőművészeti alkotások preventív védelmében is. Mindezt felismerve alakította ki és fejleszti az OMF 1975-ben felállított laboratóriumát. Ezen a területen még országosan is sok a tennivaló, de felismerve a fejlesztés szükségességét, reméljük, hogy nem torpanunk meg és ezen a területen is előbbre tudunk lépni. Megjegyezni kívánjuk, hogy az OMF relatíve szűk laboratóriumi kapacitása miatt megbízás útján külső kutatóintézetekkel, laboratóriumokkal is dolgoztatunk, pl. a Budapesti Műszaki Egyetem különböző intézeteivel. Ennyit röviden a szervezeti kérdésekről. Azt hiszem, mindenki számára érdekesebb és fontosabb, ha a képzőművészeti restaurálás néhány elvi kérdéséről problémájáról beszélünk kicsit bővebben. A megnövekedett, egyre nagyobb számú és volumenű feladattal párhuzamosan a képzőművészeti restaurálás a kezdeti tapogatózások - a gyerekkor után - lassan felnőtt ahhoz, hogy ne csak a gyakorlati munka foglalkoztassa a