A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)

Kalmár Péter: A vendéglátó város

Az egész talán távolinak tűnhet, de egy része már megvalósult, ami tervekben kész, az 1982-ig elkészül. A tervezőasztalokon átgondolt és elfogadott távlati koncepciók, erre alapozott, jelenleg felülvizsgált általános fejlesztési-rendezési program alapján új tervek születnek. Érzünk erőt a tervek megvalósításához is. Idézek Merényi Ferenctől: ,,A város legújabb kori történelmének lapjait 1945-ben kezdték írni. Az elmúlt 30 év az, amelyben egy új város kialakult oly módon, hogy igyekezett megtartani régi arculatát is. A város mai lakói megkülönböztetett figyelmet fordítanak a XVIII. század jelentős épületeire, s eredeti formájukat megtartva igyekeznek a kor igényeinek megfelelően felhasználni. A mai Eger a középkori város területét többszörösen meghaladja. Az elmúlt 30 évben új városrészek nőttek ki a földből, amelyek kényelmes lakásokat biztosítanak többezer embernek. A régi és az új összekapcsolása nem könnyű feladat, de ennek lehetséges voltát magyarországi vizsonylatban talán éppen Eger példája bizonyítja legszemléletesebben." Igen, a felszabadulástól kezdődött a város nagyiramú fejlődése, melynek üteme szakadatlanul fokozódik. Népességét tekintve az ország 20 leggyorsabban növekvő városa között van. Az ezredfordulóra minden bizonnyal eléri a 80 ezres létszámot. A várospolitikai célkitűzések alapján így foglalhatnánk össze a város jellegét: Eger jelentős vonzáskörzetű, részleges felsőfokú központ, Heves megye székhelye. Gyorsan fejlődő, sokprofilú város. Ipara egyre számottevőbb. Értékes mezőgazdasággal rendelkezik, híres történelmi borvidék centruma. Kereskedelmi központ. Fürdőváros és gyógyüdülőhely, a Mátra-bükki üdülőterület szervező központja, az ország egyik legjelentősebb idegenforgalmi helye. Észak-Magyarország nagy hagyományú kulturális centruma, iskolaváros. Mindegyikről külön érdemes volna szót ejteni. Csak,példaként említem az egri történelmi borvidék megújulását. A környező lankákon a szőlő- és bortermelés évszázadokra nyúlik vissza, már, a középkorban is ismert volt. És ma a szőlő- és borkultúra virágzóbb, mint valaha. 1200 h korszerű művelésű nagyüzemi telepítésen egyetlen gazdaság dolgozik. Kiváló minőségben a hagyományos fajtákat termelik többszörös termésátlagok mellett. Borait - jelesen a Bikavért és a Leánykát — több mint 50 országba exportálják. A lakosság fő megélhetési forrása azonban ma már az ipar. A munkaépes korúak 1/3-a dolgozik az iparban, és az ad munkát a környékről bejáró több ezer dolgozónak is. A felszabadulás előtt az Egri Dohánygyárat nem számítva Egerben nem volt komoly üzem. Jelenleg 2 tervszerű előrelátással kialakított iparterületen gépipari, könnyűipari és élelmiszeripari válalatok sora termel korszerű feltételek között. A város gazdaságát több kiemelt kormányprogram megvalósítása érinti, készülnek itt autóbusz-részegységek, elektronikus berendezések vagy stílbútorok nagy sorozatban, és lehetne még tovább'sorolni. Számottevő á város építőipara, melynek a szüntelen folyó építkezés bőségesen adott feladatot. A város jellegéből adódóan igen sok munkaalkalmat teremtenek az adminisztratív, kulturális és egészségügyi feladatok. Egyre növekvő jelentőségre tesz szert — Eger Budapest után aleglátogatottabbmagyar város — a kereskedelem, a vendéglátás, az idegenforgalom. Különösen az elmúlt két ötéves terv során igen sokat gazdagodtunk kisebb és nagyobb beruházások terén. Döntően gyarapodott az ipar eszközállománya, korszerűsödött a mezőgazdaság. Ezerszámra születtek új lakások, és folyik a történelmi belváros rekonstrukciója. Iskolák, óvodák, üzletek és áruházak épületek. A kommunális ellátottság ugrásszerűen javult. Most került sorra az úthálózat korszerűsítése, és a város alatt húzódó 120 km hosszú többszintes pincerendszer megerősítése. Épül, gyarapodik és szépül tehát városunk, mégis emellett számos gonddal és feszültséggel találjuk szembe nap mint nap magunkat. Mi, a város mai polgárai és vezetői úgy gondoljuk, múltja kötelez bennünket, a szocializmus építése és a béke pedig lehetőséget teremt arra, hogy a megelőző korok örökségét alapul véve minden eddiginél többet, jobbat és szebbet alkossunk városunkban. Eger lakóit erős lokálpatriotizmus jellemzi. A Hild érem adományozásánál súlyozottan esett latba a városért végzett társadalmi munka. Összértéke az elmúlt esztendőben 30.000.000 Ft volt. Ez is Eger tevékeny szeretetét bizonyítja. A város neves és névtelen építőinek elképzelései, harcai, munkája és fáradtsága testesül meg így. Mennyi töprengés, vita, segítő figyelem és lelkes áldozatvállalás vitt el odáig, hogy ma átgondolt céljaink és megalapozott terveinek vannak; ezeket az illetékesek elfogadják és támogatják, munkánk nyomán kezdenek megvalósulni, ami pedig létrejön, igazolni látszik törekvéseinket. Engedjék meg, hogy gondolatmenetemet a kisfiam Egerről irott dolgozatának befejező mondatával zárjam: „Ez csak pár szó, de egy füzetet tele lehetnek írni Egerrel." Ismerjenek meg ebből néhány lapott ittartozkudásuk alatt.