A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)

Komjáthy Attila: A műemlék helyreállítás irányelvei, az építészeti tervezés szerepe és helye a műemlék-helyreállítás folyamatában

é A rekonstrukció „A rekonstrukció elméletileg az a tudományos művelet, amellyel egy műemlék valamely ma már nem létező, korábbi állapotát igyekszünk megállapítani és azt rajzokban, leírásokban rögzíteni. A rekonstrukció vonatkozhat a műemlék egészére vagy valamely részére és annak különböző építési periódusaira. A rekonstrukció hitelességének mértéke a rendelkezésre álló adatok mennyiségétől, hitelességétől, részletekbe menő pontosságától függ, és rendkívül sokféle fokozata lehet az egyértelmű, teljes hitelességtől csupán hipotéziseken és analógiákon alapuló elvi rekonstrukciós kísérletekig. Az elméleti rekonstrukció minden tudományos alapon álló műemlék-helyreállítás fontos segédlete, amit az esetek nagy részében a restaurátor nem nélkülözhet. Az elméleti rekonstrukcióra támaszkodik, és annak bizonyos mérvű megvalósítását jelenti miden olyan művelet, amely elpusztult részek helyreállítását célozza, tehát a kiegészítés, az anastylosis és az újjáépítés. Átvitt értelemben rekonstrukciónak nevezzük lényegében az eszmei rekonstrukció mundenfajta megvalósítását, tehát a kiegészítés, anastylosis és újjáépítés műveleteit is." A kiegészítés „Kiegészítésnek nevezzük azt a műveletet, amikor egy műemlék valamely hiányzó részét készítjük el akár a szerkezeti, akár a formai egység érdekében, akár a töredékesen fennmaradt részek jobb megértése végett. A kiegészítés készülhet az eredetivel megegyező vagy eltérő anyagból és formával, lényeges jellemzője azonban, hogy nem az egész műemlék vagy annak nagyobb összefüggő részlete elkészítését jelenti, hanem mindig csupán olyan elemi részekét, amelyek csak más, meglevő részekkel együtt nyernek összefüggő értelmet. A kiegészítés fogalmából következik még, hogy minden esetben túlnyomó többségben meglevő eredeti részeket tételez fel, amelyekkel szemben a kiegészítések mennyiségükben, ill. jelentőségükben és hatásukban háttérbe szorulnak." Az anastylosis „Az anastylosis - más szóval visszaállítás, visszahelyezés —művelete abban áll,hogy egy rombadőlt műemlék széthullott eredeti alkotórészeit eredeti helyzetükbe visszahelyezzük, s ezáltal azok visszanyerik az eredeti architektúrában betöltött szerepüket és értelmüket. Lényeges vonása, hogy a műemlék formai megjelenését a formákat hordozó eredeti anyag felhasználásával kívánja visszaadni. Az anastylosis tehát rombadőlt épületrészletek visszaállítása olyan eredeti elemekből, amelyeken az építészeti formák maguk adva vannak." Újjáépítés „Újjáépítésnek nevezzük a műemlék bizonyos összefüggő részének vagy egészének zömében új anyagokból való elkészítését. Az újjáépítés is elméleti rekonstrukción alapszik, azonban ebben az esetben az új anyagokból elkészített részek mennyiségileg, jelentőségükben, hatásukban túlsúlyba kerülnek a meglevő eredetiek rovására." összességében - még ha ezektől van is eltérés, és sok esetben találkozunk átfedésekkel - a magyar műemlékügy a fenti fogalmi „körökben" dolgozik. Az Athéni, illetve Velencei Cartában foglaltaknak megfelelően, az ország történeti, anyagi sajátosságainak figyelembevételével dolgozik. Mi magunk e két dokumentumot a modem műemlékvédelem alapjainak tekintjük és elveit a gyakorlatban alkalmazzuk. Tudatában vagyunk annak, hogy a műemléki tevékenység (konzerválás vagy restaurálás) során a helyreállítási tevékenység szembekerül az emlék „lényegével". Az az igény, hogy változatlanul maradjon fenn az épület, ütközik már a kutatással — amely a helyreállítás tudományos háttere -, majd a szükségszerű beavatkozásokkal; tatarozással, bemutatással, a funkcióváltással stb. Elkerülhetetlen az, hogy a kutatás során már ne bontsunk, esetenként ne pusztítsunk eredeti részeket, és minden esetben hozzáteszünk valamit. Rögzíthető, hogy a beavatkozás, az építészeti megoldás minden esetben változtatással jár, és még azt is állíthatjuk, hogy a mai kor szemléletének megfelelő — de tudományosan igazolt — új értéket hozunk létre. Ha elemezni szeretnénk, hogy a fenti főbb elemekhez milyen kisebb, de elengedhetetlen módszereket kell, lehet alkalmazni, akkor felsorolásszerűen a következőket lehet megállapítani: meglévő részek elbontása, pusztult, kopott, égett stb. részek megtartása, több történeti réteg bemutatása, építészeti plasztikák, elemek értelmezése, az anyag, ill. felületek eredeti megjelenítésének kérdése, a kiegészítések milyensége, az anastylosis szerepe, hozzáépítése, bontás-áttelepítés, újjáépítés stb.