A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)

Komjáthy Attila: A műemlék helyreállítás irányelvei, az építészeti tervezés szerepe és helye a műemlék-helyreállítás folyamatában

Az irányelvek felsorolása, egy-egy lehetséges út értékelése előtt feladatomnak tartom, hogy rövid áttekintést adjak a magyar műemlékvédelem kialakulásáról és korai tevékenységéről. 1850-ben alakult meg Bécsben a Zentralcomission, mely hivatott volt az Osztrák-Magyar Monarchia műemlékvédelmi ügyeit is intézni. A kezdeti időszakban az osztrák építészet és „műemléki" gyakorlat nagy hatással volt mind a magyarországi építészetre, mind műemlékvédelmi gyakorlatunkra. Ennek egyik első tevékenysége volt a lébényi, ma lébénymiklósi apátság helyreállítása (1858-65, majd 1872—79 között), mely munkát August Essenwein nürnbergi építész vezette, természetszerűleg a kor purista szellemében. Ezen sorhoz tartozik az a munka is, amelyet Pécset Friedrich Schmidt végzett, és a pécsi székesegyházat „lombardiai román" stílusban átépítette. Ez az átépítés 1882—91 között valósult meg. Természetesen - mint már említettem — ez nem maradt hatástalan a magyar építészetre, illetve műemlékvédelemre sem. Tanítványai között érdemes megemlékezni Steindl Imréről (1839-1902) és annak munkásságáról. Ehhez a korszakhoz köthető Schulek Frigyes (1841—1919), a budai Nagyboldogasszony (Mályás) templom átépítése, restaurálása is. Munkái között kell megemlíteni - és ha ez nem is tekinthető közvetlen műemléki tevékenységnek — a Halászbástya építését. A történeti környezet áthatotta a tervi megoldást, mintegy a vár, a védelem hangulatát fogalmazta meg itt Schulek Frigyes. Természetesen nem hagyható ki ebből a sorból Storno Ferenc sem, kinek még ha vitatható is tevékenysége, kiemelkedő munkát végzett a műemlékek „védelme" terén. Természetesen ennek az építészeti, műemléki korszaknak — amelynek a purizmus volt a jellemzője — több kimagasló értékű alkotás köszönhető, amelyek közül ma már nem egy műemléket találni. Ilyenek: Budapest, Lenin körút, New York palota; az egykori kúria épülete, ma Néprajzi Múzeum a Kossuth téren; a Városligetben a Mezőgazdasági Múzeum épülete, Szegeden a Fogadalmi templom stb. A Zentralcomission magyarországi munkatársai között már korán olyan neveket találunk, mint Henszlmann Imre (1813-88), Ipolyi Arnold (1823—86) és Romer Flóris (1815—89). A magyarországi műemlékvédelem alapjainak építői Ők. A Magyar Tudományos Akadémia keretében 1858-ban megalakult az Archeológiai Bizottmány és 1866-ig működött ezen formájában, majd a Zentralcomission megszűntetésével műemléki ügyekben is intézkedett. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1870-ben javaslatot terjesztett be egy önálló szervezet létrehozására, és 1872-ben megalakult a „Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottmánya". Természetesen Magyarországon hatottak a külföldi avantgardista irányzatok is a századforduló táján, és több kiváló, a kor, Európa szellemével adekvát építészeti eredmény született a századforduló táján. A szerkezeti fejlődés mellett a jugendstyl, a szecesszió jegyei is megjelentek építészetünkben. Ennek egyik kiemelkedő példája a Martinelli téri egykori Török Bankház (Böhm Henrikés Hegedűs Ármin, 1906.). A századforduló hozta meg azt a magyar honra jellemző építészetet, amelyet Feszi Frigyes, majd Lechner Ödön neve fémjelez. Ezt a korszakot talán legtömörebben a magyar építészet megteremtésének igyekezete hatotta át. Ide sorolható Árkay Aladár, Pártos Gyula — és még sok más építész — tevékenysége is. Ennek az igyekezetnek mintegy folytatója az 1910-es évek körül Lajta Béla, Vágó László és József is. Ezt a korszakot már az európai modem törekvések eredményeinek alkalmazása is jellemzi. Hogy a helyzetet jobban érzékeltessem, közlöm építési idejét: 1911 — 12. Az 1910-es évek még egy jellemző elemét megfigyelhetjük: építészeink egy csoportja felfedezte a népi építészetet. Kutatómunka folyt, és megpróbálták - főleg John Ruskin és William Morris kutatásaira építve — a modem és hazai építészet szintézisét megteremteni. Ehhez a körhöz tartozott Koós Károly, Györgyi Dénes, Jánszky Béla stb. Az első világháborút követően az építészeti fejlődés megtorpant, újból a „stylusban" építés volt az elfogadott. Emellett, főleg a magánlakásépítésben, a modem építészeti elvek is érvényesültek. Érdemes egy képet erről a korszakról is megtekintenünk. Természetesen építészetünkben a fent vázoltak mellett számtalan esemény történt a II. világháború előtt és után, több vargabetűt írtunk le, melynek okai és értékei ma már világosan láthatók. Érdemes ennek érzékeltetésére a budai várból egy-két foghíjbeépítési példát áttekintenünk. Az első beépítések semlegességük-