A magyar műemlékvédelem sajátos vonásai (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1980 Eger, 1980)

Dr. Tilinger István: Az Egri Nyári Egyetem műemlékvédelmi tagozatának 10 éve 1971-1980

1973: műemlékvédelem és urbanisztika 1974: a műemlékek restaurálása 1975: műemlékvédelem és társadalom 1976: műemlékvédelmünk elvi alapjai 1977: a műemlék-helyreállítás gyakorlata 1978: a műemlék és környezete 1979: népi építészeti emlékeink védelme 1980: a magyar műemlékvédelem sajátos vonásai. Az előadások változatosan mutatták be a hazai, valamint a nemzetközi műemlékvédelem eredményeit és problémáit. Ezek közül néhányat kiragadva: A Velencei Charta és a magyar műemlékvédelem — A műemlék-helyreállítás helyzete Törökországban — Műemléki helyreállítások komplex előkészítése és organizációja - A finn műemlékvédelem sajátosságai - Műemlékvédelem és idegenforgalom - Történeti kertek, parkok rekonstrukciója — Falusi népi építészeti együttesek védelme és hasznosítása. Előadóink között olyan neves szakemberek találhatók, mint dr. Dercsényi Dezső Állami- és Herder-díjas művészettörténész, dr. EntzGéza művészettörténész, dr. Gerő László Állami- és Herder-díjas építész, Mendele Ferenc Ybl-díjas építész, dr. Merényi Ferenc egyetemi tanár, építész, dr. Pongrácz Pál egyetemi tanár, építész, Szakái Ernő szobrászművész, dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, dr. Zádor Mihály egyetemi tanár — és még sorolhatnám. Külföldi előadóink között megtaláljuk Andrzej Tomasewszki professzort Lengyelországból, Hans Foramitti professzort Ausztriából, Ludwig Deiters professzort az NDK-ból, Raymond Lemaire professzort, az ICOMOS elnökét Belgiumból, Roberto di Stefano professzort Olaszországból, Hans Thümmler professzort az NSZK-ból, Václav Mencl professzort Csehszlovákiából, Vukosava Taticsot, a Jugoszláviai Vajdasági Műemlékvédelmi Intézet igazgatóját. A nyári egyetem előadásait 1972-től évkönyvben jelentetjük meg. Az előadásokon kívül kurzusonként két alkalommal tanulmányi kirándulásokon vesznek részt a hallgatók. így a gyakorlatban ismerkedhetnek meg a magyar műemlékvédelem eredményeivel. A tanulmányi kirándulások rendszeresen visszatérő állomása a kisnánai vár, a gyöngyöspatai rk. templom, a bélapátfalvi volt cisztercita apátsági templom, Hollókő népi műemléki együttese, a feldebrői rk. templom, a parádi palócház, a szilvásváradi szabadtéri erdei múzeum stb. Műemléki ismeretterjesztő filmekkel is igyekeztünk szemléletesebbé tenni a programokat. Az Egri Nyári Egyetem rendezvényeit jelentős eseményekkel kapcsoltuk össze. 1972-ben megemlékeztünk a 100 éves magyar műemlékvédelemről. 1975-ben a Műemléki Albizottságok VIII. Országos Értekezletét vontuk össze a nyári egyetem rendezvényével, ami nagyon jelentős lépés volt, mert az ország még szélesebb körben ismerte meg a nyári egyetem programját. A TIT 1977-ben az Országos Műemléki Felügyelőséget az Egri Nyári Egyetem szervező, támogató munkájáért a TIT aranykoszorus jelvényével tüntette ki. Az elmúlt 10 év alatt fokozatosan emelkedett a résztvevők száma. 1971-ben 43 fő hallgatóval kezdtünk, 1973-tól már folyamatosan 100 fő körül volt a résztvevők száma. A 10 év alatt összesen 747 hallgató vett részt az előadásokon, ebből magyar résztvevő 372 fő, külföldi 375 fő. Meg kell említeni, hogy a műemlékvédelmi tagozaton kívül 1973-tól filmművészeti tagozat is működik. A 10 év alatt Eger városát és környékét a nyári egyetemek 1173 résztvevője, hallgatója ismerte meg, melyből magyar 495 fő, külföldi 678 fő volt. A résztvevők érdeklődési köre igen változatos. A külföldiek zöme műemléki, múzeumi szakember, míg a magyarok többsége a műemlckvédelemmel társadalmi szinten foglalkozó szakemberekből került ki. Célul tűztük ki, hogy az Egri Nyári Egyetem a hazafias népfront-mozgalom és annak honismereti bizottsága és kiterjedt aktivahálózatának, valamint a műemlékvédelem társadalmi bázisának egyik továbbképző központja legyen. A 10 év tükrében örömmel állapíthatjuk meg, hogy célkitűzéseinket teljesítettük. A nyári egyetemeken folyamatosan vesznek részt egyetemi hallgatók és frissen végzett mérnökök, művészettörténészek. Ez azt bizonyítja, hogy az oktatási intézmények is odafigyelnek működésünkre, és jelentős fórumnak tekintik a szakemberképzésben. 1980-ban elkészítettük az Egri Nyári Egyetem programtervezetét 1985-ig. Az előadások az alábbi témaköröket fogják felölelni: 1981 : képzőművészeti emlékek védelme 1982: természet-, környezet- és műemlékvédelem 1983 : agrár- és ipartörténeti emlékek védelme 1984: városméretű műemlékvédelem 1985: népi építészeti emlékeink védelme