Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Tóth Zoltán: A műemlékvédelmi és népi építészeti stúdiumok szerepe az építőipari főiskolai képzésben

Ezeken kívül a debreceni Diákkör tagjai is kivették részüket a gyakorlati műemlékvédelmi munkából is: Tiszacsege műemléki felmérését végezték el társadalmi munkában (40 épület), továbbá több jelentős debreceni épület teljes felmérési dokumentációját készítették el szerződéses munkaként. A főiskola debreceni tanszékei és hallgatók népi építészeti érdeklődésének elsimerése jeléül néhány hallgatónak lehetővé tették, hogy a Tudományos Diákkörben megkezdett munkáját államvizsga feladatként tegye teljessé. így államvizsgatervként készült el a debreceni „Nagyerdei Vigadó" átalakítására, továbbá a kadarcsi, a kishortobágyi és a látóképi csárda rekonstrukciójára vonatkozó javaslat. Ugy gondolom, hogy a felsorolás meggyőzően bizonyítja a műszaki főiskola hallgatói az építőipari kivitelezésre irányuló elsődleges orientációjuk mellett figyelemreméltó érdeklődést tanúsítanak a népi építészet értékei iránt. Ezzel elsősorban saját emberi- és szakmai gazdagodásukat érik el, de tevékenységük a nemzeti műemlékvédelem közösségi szemszögéből nézve is hasznos. Itt — utalva előadásom címére - megválaszolható a feltett kérdés: mi a szerepe a főiskolai képzésben a műemlékvédelmi illetve a népi építészet stúdiumoknak? Ezek szerepe — pontosabban jelentősége - az, hogy a „képzési profil" beszűkítő hatásait ellensúlyozva kitágítják a hallgatók látókörét, hogy humánépítészeti szemlélettel is rendelkező, az építészet társadalmi-történelmi vonatkozásait is értő, művelt szakemberekké váljanak. Ennek alapja az egyéni érdeklődés és a társadalmi-közösségi érdek szerencsés egybeesése.