Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Tóth Zoltán: A műemlékvédelmi és népi építészeti stúdiumok szerepe az építőipari főiskolai képzésben

Mindenekelőtt köszönetemet szeretném kifejezni a Nyári Egyetem szervezőinek és Eger város vezetőinek a megtisztelő meghívásért. Felkérésünknek örömmel teszek most eleget, hiszen Egerbe mindig is szeretettel jöttem: egyrészt az élményt adó építészeti és táji környezet okán is, de még inkább a tartalmas emberi kapcsolatok miatt, amelyek ebbe a városba időről-időre visszahúznak, örömmel vállaltam ezt az előadást azért is, mert a téma kapcsán a viszonylag fiatal műszaki főiskola tevékenységére is ráirányíthatom a közfigyelmet. Engedjék meg, hogy előadásomnak a programban közölt címét módosítsam. Ugyanis adott esetben a kevesebb több! A „népi építészeti stúdiumok szerepe az építész szakemberképzésben" — ez túlságosan tág kijelölése a témának, amelynek részletes kifejtésével a tisztelt Hallgatóságomat csak untatnám. Hiszen eléggé közismert a népi építészet megtermékenyítő hatása a mindenkori építész alkotó gondolkodására, ízlésének alakulására. Erről újat mondani nemigen lehet. Viszont - mint az „Ybl Miklós" Műszaki Főiskola tanára — szívesen tájékoztatom Önöket arról, hogy mi „a műemlékvédelmi és a népi építészeti stúdiumok szerepe az építőipari főiskolai képzésben". Ebben az összefüggésben a téma tárgyalása konkrét és újszerű, mivel maga az építőipari főiskolai képzés is viszonylag új képződmény a magyar felsőfokú oktatás rendszerében. I. Az építőipari főiskolai képzés jellege Néhány szóval jellemeznem kell az „Ybl Miklós" főiskolát, amely az építőipari szakképzés egyik területét képviseli. Hallgatói két városban vannak: Budapesten és Debrecenben. Feladatát úgy határozták meg, hogy a kivitelező építőipar számára képezzen üzemmérnököket, vagyis az építés „realizáló" (ténylegesen megvalósító) szaktevékenység irányítására alkalmas középvezető szakembereket. Hallgatóink tehát - a kevés kivétellel — nem lesznek tervező építészek, sem konstruktőrök, hanem a megvalósítás helyszíni irányítói. Viszont közülük elég sokan helyezkednek el az építési szakigazgatás, illetve a beruházás munkaköreiben is. Átfogó építészetszemléletre tehát mindenképpen szükség van. Ezért — ebben a főiskolai képzésben, amely erőteljesen a gyakorlatias építőipari ismeretek oktatására irányul — van egy olyan szaktanszék is, amelynek feladata éppen az, hogy a praktikus képzésből származó beszűkült prakticista szemlélet veszélyeit elhárítsa, illetve ellensúlyozza. Ez: az általam vezetett „Épülettervezési Tanszék". Célja az, hogy a hallgatóknak olyan „humán-építészeti" ismereteket nyújtsanak, amelyek a mesteremberi prakticizmuson túl levő távlatokat nyitnak meg előttük. Ilyen ismeretkörök: az épülettervezés, alapismereti, a lakáskultúra, az építészettörténet, az építészetesztétika, az urbanisztika alapismeretei, a környezetvédelem, a műemlékvédelem, a népi építészet tanulmányozása. Mindezek segítségével a mozaikszerű részletekben megtanult szerkezeti és technológiai ismeretek egységes rendszerré: építészetté állnak össze. Kialakul a hallgatókban a dialektikus építészetszemlélet. Eközben személyiségük gazdagodik, formálódik, mert ezeknek a stúdiumoknak a nevelési hatékonysága igen nagy. Párhuzamosan fokozódik mind az általános, mind a szakmai műveltségük. Most kiemelem a műemlékvédelmi és népi építészeti stúdiumot, mint aktuális vizsgálódásunk tárgyát. Az ezekkel való foglalkozásra a főiskolán kétféle lehetőség van. Egyik: a 2 éves bevezetett „műemlékvédelmi ismeretek" c. fakultatív tantárgy. A másik: a tudományos diákköri munkában való részvétel. II. A műemlékvédelmi ismeretek" c. fakultatív tantárgy oktatásának tapasztalatai A műemlékvédelmi ismeretek bevezetését fakultatív tárgyként az a reális szükségszerűség indokolta, hogy az üzemmérnök hallgatók tájékozottságot és szakszerű ismereteket szerezhessenek a műemlékvédelemmel kapcsolatos építőipari tevékenység köréből. Ennek ugyanis mind volumene, mind jelentősége olyan, hogy társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában már el nem hanyagolható. Ezenkívül a tantárgy tematikája a világnézeti és esztétikai nevelés lehetőségét is nyújtja, s a szakmai látókör kiszélesítését teszi lehetővé.