Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Tóth Zoltán: A falusi települések rendezésének és fejlesztésének műemléki szempontjai

A rendezés és a műemlékvédelem egybevágó igényei és a gyakorlat ilyen irányú már megtett kísérletei lehetővé és szükségszerűvé is teszik a népi műemlékvédelem új negyedik periódusának kibontakozását. Ennek egy olyan szakasznak kell lennie, melyben a műemlékvédelem a falusi települések organikus fejlesztésének szerves, elkülöníthetétlen részévé válik, feloldódik benne, vagy más közelítésben település léptékűvé és általános érvényűvé válik. ni. A falusi települések organikus fejlesztésének, rendezésének műemléki szempontjai A falusi települések fejlesztésének, rendezésének táguló szempontjai a műemlékvédelem felé is egyértelműen megfogalmazzák az együttműködés, a fejlesztésben való részvétellel kapcsolatos igényeket. A konkrét együttműködés attól függ, hogy a műemlékvédelem mennyiben hajlandó a saját szempontból ugyancsak határterületnek számító interdiszciplináris sávban mozogni, mely a hagyományos szemlélet tágításával nyilvánvaló kompromisszumokat is követel. A népi műemlékvédelemnek csak az a vonulata tud a falusi települések rendezésével, fejlesztésével kapcsolatot találni, mely az emlék-anyag eredeti környezetében helyben való megőrzését tűzte ki eddig is célul. A falumúzeumok a téma szempontjából szinte érdektelenek, a népi építészeti emlékek eredeti környezetükből és a falu hétköznapi életéből kiszakítva nem adhatnak a falvak fejlesztéséhez használható inspirációt. Ha mégis van ezeknek a gyűjteményeknek a falu fejlesztéssel kapcsolatuk, az kifejezetten negatív előjelű, megfosztják a falvakat az eddig még fennmaradt, legbecsesebb, orientációt jelentő emlékeitől és csak még jobban kiszolgáltatják a talajtalan előzmények nélküli, sokfelé húzó fejlesztéseknek, melyeket a műemlékvédelem oldaláról is folyamatosan és jogosan kritizálunk. Indokolt lenne tehát egy belső vizsgálat is; egy önvizsgálatban feltárni, hogy a műemlékvédelem jószándékú, de a komplexitást nélkülöző ilyen természetű beavatkozásai milyen szerepet játszottak a kialakult állapot megteremtődésében. A falvak műemléki szempontjaiból is harmonikusabb fejlesztése érdekében a néprajzi gyűjteményekbe történő építmény áttelepítéseket minél előbb kapcsolni kellene a ,,donor" falvak átfogó vizsgálatához. Szükséges lenne kimondatni, hogy a skanzenekbe való áttelepítés csak azokban az esetekben jöhessen szóba, ahol a helybenvaló megtartásnak a falu elnéptelenedése, vagy valamilyen más külső ok miatt sem értelme, sem lehetősége nincsen. A helybenvaló megtartás, megőrzés eddigi tapasztalatai természetesen maradéktalanul felhasználhatók, ezeknek kivétel nélkül szerepelniük kell a falusi települések rendezésének, fejlesztésének műemléki szempontjai, irányelvei között, ezekkel azonban részletesen ismertségük, begyakorlottságuk miatt nem foglalkozom. Hasznosabbnak tartom a már eddig is intézményesített gyakorlat további fenntartásának szükségességét kiemelve megfogalmazni ezek rendezés-fejlesztési szempontú meghaladásának néhány lehetőségét. a) Szükséges lenne a községek fejlesztési-rendezési terveinek elkészítéséhez egy műemléki vizsgálatot hozzárendelni. A vizsgálatban vissza kell állítani a műemlékvédelemnek a néprajzzal és a helytörténettel korábban már kialakult, de aztán meggyengült kapcsolatát is. A vizsgálatnak ki kellene térnie — a falu történeti gazdálkodásának, a gazdálkodást alakító adottságoknak, ezek jelenlegi kihasználtságának feltérképezésére, — a faluban gyakorolt hagyományos népi mesterségek és ezek jelenlegi helyzetének felderítésére, — a falu történeti szerkezetének vizsgálatára a szerkezetváltozás jellemzésére, — a beépítés, az épület típusok vizsgálatára és kategorizálására. A vizsgálatnak el kellene különítenie a falvakban kialakult különböző beépítési jellegű területeket is, melyek a fejlesztés szempontjából más és más megítélés alá kellene essenek. b) A vizsgálat alapján a gazdálkodás és a beépítés hagyományaira, valamint jelenlegi helyzetére épülve a fejlesztési-rendezési tervekhez műemléki javaslatot kellene kidolgozni. A javaslatnak az alábbi legfontosabb kérdésekre kellene kitérnie: — Javaslat a hagyományos módon műemléki feladatként számon tartható népi építészeti együttesek védelmére, a felújítás érdekeltségi körének, a hasznosítás, a funkció jellegének meghatározására, az együttes környezetének kialakítására, — javaslat a hagyományos népi műemlékvédelmi eljárásokkal, egyedi műemléki védettségben részesítendő építményekre, — javaslat a helyi védettség alá vonandó területekre, a védelem céljának jellegének és módjának meghatározásával, — javaslat a helyi védettségre érdemes objektumokra, a védelem módjának meghatározásával,