Népi Építészeti Emlékeink Védelme (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1979 Eger, 1979)

Dr. Barcza Géza: A népi műemléki állomány elemzése és helyszíni megmentésének rendszere - Mendele Ferenc: Népi műemléki jelentőségű területek – Népi építészeti együttesek

A kulturális céllal hasznosított népi műemlékek zöme múzeum és tájház (94 db), valamint múzeumi céllal hasznosított ipari épület (30 db). Ezen kívül iskola, könyvtár, honismereti-helytörténeti szakkör, népi kismerterségek bemutatója stb. szerepel a hasznosítási célok között. Az idegenforgalmi célú hasznosítások között vendéglátóipari egységek (csárda, étterem, a turistaszállók és a vendégházak) szerepelnek túlsúlyban. Az egyéb célú hasznosítások között egészségügyi és szociális, természetvédelmi és vadászati jellegű felhasználást is találhatunk. A 2025/1974 (VI. 13.) Mt. számú határozat alapján megindult akcióban még jobbak a hasznosításra vonatkozó eredmények. Kulturális célú hasznosítás 62 db 67 % Idegenforgalmi célú hasznosítás 21 db 23 % Egyéb célú hasznosítás 9 db 10 % Összesen: 92 db 100% A kulturális céllal hasznosított népi műemlékek zöme múzeum, falumúzeum és tájház (47) s e mellett múzeumi bemutatású ipari műemlékek (8 db) és népi kismesterségek mutatóháza (5 db), továbbá egyéb kulturális célú (könyvtár 2 db), épület található e körön belül. Az idegenforgiaimi célú hasznosítású épületek között zömmel vendégházak (12 db) valamint turistaszálló, idegenforgalmi kirendeltség, népművészeti bemutatóház és idegenforgalmi elárusítóhely (l-l db) található. Az egyéb célú hasznosítás körén belül honismereti és helytörténeti szakkörök (3 db), természetvédelmi állomás és gondnoki lakás (2-2 db), valamint öregek napközi otthona és vadászpihenő (1 — 1 db) található. A személyi tulajdonban fenn nem tartható népi műemlékek megmentése sok időt igénylő feladat. A terheket vállaló partner megszerzésétől számítva - amikor az anyagi támogatás ügyében döntést tudunk hozni — általában 3—4 év szükséges a helyreállítás teljes befejezéséhez. Az 1974-ben beindult program keretében 1977-ig 66 épülethez adtunk anyagi támogatást. Az állami tulajdonba vétel, illetve a helyreállítás szempontjából 1977. év végi adatai szerint a munkák állását illetően az alábbi volt a helyzetkép: - az épület állami tulajdonba került és a helyreállítás befejeződött 14 épületnél - az épület állami tulajdonba került, a helyreállítás folyamatban van 13 épületnél - az épület állami tulajdonba került, a tervdokumentáció kész, a kivitelezés még nem kezdődött el 6 épületnél - az épület állami tulajdonba került, a tervdokumentáció még nem készült el 12 épületnél - az épület állami tulajdonba vétele folyamatban van 21 épületnél Összesen: 66 épületnél A fenntartás és a hasznosítás lehetőségeit erősen behatárolják a gazdasági szabályozók, vagyis a partnerként jelentkező szervek gazdasági érdekeltsége. 1975-től kezdődően ezen a területen is előrehaladást értünk el. Az 50/1975. (XI. 22.) PM-ÉVM-ÁH számú együttes rendelet a műemlékvédelem alatt álló építményeket mentesítette a telekhasználati díj fizetésének kötelezettsége alól. A 65/1975. (XI. 22.) PM számú rendelet a műemlékeket és a műemlékjellegű épületeket mentesítette az eszközlekötési járulék alól. A 2025/1974. (VI. 13.) Mt. számú határozat megteremtette a lehetőségét a népi műemléki védettségű lakóépületek máscélú (közösségi) hasznosításának lakáspótlási kötelezettség teljesítése nélkül. Miközben értékes népi építészeti emlékeink megvédését fontos feladatnak tekintjük, tisztán látjuk, hogy a falun bekövetkezett társadalmi fejlődést tovább kell folytatni, s ennek eredményeképpen új falukép kialakulása következik be. A fejlődés részeként kívánjuk megóvni népi épületeinket, melyek példaként szolgálhatnak az új építkezésekhez is. Ezeket az épületeket szervesen be kívánjuk illeszteni a települések életébe, s azokat a közösség jogos igényeinek kielégítésére kívánjuk hasznosítani. Jól tudjuk, hogy ma már nem keletkeznek népi műemlékek, ez a folyamat megszűnt, de az ország minden területén mód van még ma is az értékes népi műemlékek felkutatására, műemléki védelmére és hasznosítására. A falusi népi építészeti együttesek rohamos pusztulása elsődleges feladatunkká teszi, a még feltalálható rezervátumok teljes igényű védelmét, s a tervszerű - a helyi tanácsi szervekkel egybehangolt - rekonstrukció mielőbbi beindítását. A jelenlegi helyzetben az utcaképben jelentkező kisebb együttesek megmentésére is fokozottabban kell gondolnunk. A megmentés reális lehetőségét továbbra is az eredeti redeltetéssel történő hasznosítás biztosítja a legteljesebben. Sajnos látnunk kell, hogy épületeink egy része nehezen korszerűsíthető, s éppen ezért az idősebb korosztályt leváltó fiatalok azokat szanálni kívánják, s a lebontott épület helyébe új, korszerű lakást kívánnak építeni. Ilyen esetben a megmentés útja csak az állami tulaj donbavétel lehet. Olyan esetekben, amikor az épület nagysága, alaprajzi el-